Az ágazat legnagyobb vállalatait összefogó IfK korábban már közzétett számításai szerint ebből 2014-ben 152 millió eurónyi (47 milliárd forint) beruházásra és 71 ezer négyzetméternyi ingatlan felépítésére számít. Ez értékben 29, alapterületben pedig 41 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. "Bár az előrelépés örvendetes, de a nagy ingatlanfejlesztési boomra 2-3 éven belül számítunk, amikor az A-kategóriás irodaházak iránti kereslet várhatóan jelentősen megnő" - mondja Takács Ernő, az egyesület elnöke. Hozzátett, hogy ebben az évben 242 ezer négyzetméter területű ingatlan építését kezdi el vagy fejezi be a fővárosban az IfK 14 tagvállalata, aminek 87 százaléka irodaház.
Utalt arra, hogy az idei első átadáson már túl is vannak, hiszen elkészült a Nyugati téri Eiffel Palace. A 2014-ben elkezdődő legjelentősebb propjekt a 4-es metró Etele téri végállomásánál megvalósuló, 70 ezer négyzetméteres Budapest One irodaközpont lesz, de bővül a Váci úti irodafolyosó és a Corvin-negyed is. 2014 első negyedévében a teljes budapesti irodaállomány elérte a 3,2 millió négyzetmétert. Ebből a spekulatív jelleggel fejlesztett ingatlan állomány összesen 2,6 millió négyzetmétert tesz ki, ami szerinte a következő években 18 százalékkal bővülhet. Ehhez hozzájárulhatnak az IfK tagvállalatainak 2014-ben kezdődő vagy befejeződő irodafejlesztései, amelyek 210 ezer négyzetméter összterületen zajlanak. Mindehhez további 32 ezer négyzetméternyi lakás-, logisztikai és mélygarázsfejlesztés társul.
Takács Ernő kiemelte, hogy az elinduló fejlesztések mellett az IfK tagvállalati 600 ezer négyzetméternyi olyan fejlesztésre szereztek már engedélyt, amely a 2009-ben kezdődött válság miatt nem indulhatott el. E fejlesztések összértéke mintegy 1,6 milliárd eurót (492 milliárd forintot) tesz ki. A konferencián előadást tartott Tarlós István, Budapest főpolgármestere is. "Nem csak a város működtetéséhez, hanem a fejlesztéséhez is elengedhetetlen az önkormányzati szerepvállalás, de csak jól működő városban lehet ingatlanfejlesztés" – mondta. Hozzáfűzte, hogy a városfejlesztéshez megalapozott koncepció szükséges, most készül a főváros integrált fejlesztési stratégiája, amely a 2030-ig szóló városfejlesztési programra épül.
A stratégiában az élhető város kialakítása a cél. Ennek része például a Duna kihasználása, de nem csak a belvárosban, hanem a főváros 25 kilométeres szakaszán – hangsúlyozta Tarlós István. A fejlődés legfőbb akadálya jelenleg a rossz közlekedés. Ezért intermodális csomópontokat kell létrehozni a városban, de a tömegközlekedés nem jelenti az autók kiszorítását. A főpolgármester kiemelte, hogy 27 budapesti nagy projekt áll előkészítés alatt, ezek többsége infrastrukturális jellegű. A projektek pénzügyi, jogi és műszaki előkészítése jóval gyorsabb, mint korábban volt. "A kormány fővárossal kapcsolatos koncepciója három pontban foglalható össze: a város, mint a helyi lakosok otthona, az ország fővárosa, közép-európai regionális központ.
A kormány és a főváros kapcsolatáról megemlítette a 147 milliárd forintos tartozás elengedését, ami a közelmúltban átadott 4-es metró költségvetésének egyharmadával egyenlő. A futó fejlesztések közül pedig kiemelte a Ludovika Campust, amely nem csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek ad helyet, hanem egész Józsefváros életminőségét javítja. Finta Sándor, Budapest főépítésze számba vette az ingatlanfejlesztésre alkalmas területeket. Jelenleg 1900 hektár ilyen üres terület van a fővárosban, további ugyanennyi pedig alul-hasznosított. Ütemezett fejlesztés 635 hektáron indítható. Átmeneti hasznosítást kell találni 1200 hektárnak, ebbe a körbe tartozik például a korábban tervezett kormányzati negyed területe is, a Nyugati pályaudvar mellett. Egyik hasznosítási mód lehetne például sportpályák építése.
A 2014-2020 közötti időszakra 7 akciós területet jelölt ki fejlesztésre a főváros: a volt gázgyár és a Hajógyári sziget, a Margitsziget melletti Duna-partok, a Városliget, amely a Nyugati-tértől tart a Rákosrendező-vasútállomásig, a Városháza-tér a belvárosban, a Rákóczi út-Kossuth Lajos utcai tengely és a Népliget.