A politikusok pedig a saját érdekeik miatt nem törődnek vele. Ez feltűnően érezhető az áprilisi választások után. Nagyon helyes és nagyon jó, hogy a határon túliak kettős állampolgárok lettek. Nem az a probléma, hogy állampolgárságot adtak más országban élőknek, hanem, hogy választó jogot adtak. Velük lett a jelenlegi kormánynak kétharmados többsége. Milyen jogon szólhatnak ők bele az anyaországi lakosok életébe, ha nem viselik a következményeket? Mindez felháborodást okozott az anyaországban élők között, és nem erősítette az összetartozás érzését.
Az anyaországban élők szintén többfelé szakadtak a politikusok jóvoltából. Családok, barátok, szomszédok távolodtak el egymástól, sőt gyűlölik egymást. A társaskapcsolatok alapja a politikai hovatartozás lett. Az erdélyi magyarok hasonlóan élnek. Az RMDSZ mellett más magyar pártok alakultak, melyek nem használnak az egységnek, az egymás iránti szolidaritásnak és békének. Most, mivel Tőkés Lászlóból az erdélyi magyarságnak talán elege lett, az anyaországban indul az európai parlamenti választáson a Fidesz jelöltjeként. Milyen alapon? Olyan mélyek már az árkok, hogy azt a politikusok aligha tudják betömni, mivel a választópolgárok többsége ellenszenvvel tekint és gondol a politikára meg a politikusokra.
Szükség lenne egy olyan szervezetre, amely magába foglalná különböző szakterületek tekintélyes képviselőit, társadalmilag elismert kiválóságokat, akikben a magyar emberek bíznának, akik szeretik Magyarországot és nem érdekből törődnek vele. Országos listát kellene indítani, hogy azon személyek írják alá, akik békességet, szeretet kívánnak a magyarság között. Talán a következő jelszó alatt " Szeressük egymást gyerekek”.