Kövér László;Új Országgyűlés;

- Kövér: a kormányfő nem kívánja a tárcák számát növelni

Az újonnan megalakult Országgyűlés elsők között várhatóan a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslatról dönthet majd. Erről Kövér László beszélt az Inforádió Aréna című, felvételről sugárzott műsorában szerdán este, ahol kitért arra is: kivételes eljárások továbbra is lesznek, de limitált számban.

A házelnök az interjúban elmondta: mindenekelőtt a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslattal foglalkozik majd a Ház, de ennek beterjesztése is csak a miniszterelnöki eskütétel után várható. Megjegyezte: tudomása szerint a kormányfő nem kívánja a tárcák számát növelni. 

A törvényalkotási bizottságot érintő kérdésre elmondta: már a törvények meghozatalának első fázisába igyekeztek fékeket beépíteni. Hat nappal tárgyalás előtt be kell terjeszteni a javaslatokat, így szeretnének a képviselőknek megfelelő felkészülési időt biztosítani. Erre szükség is van, hiszen egy-egy képviselőre a jövőben több munka hárul. A bizottság munkája nyilvános lesz, termét közvetítésre is alkalmassá tették. A költségvetés vitájában pedig a költségvetési bizottság "veszi át" a törvényalkotási testület szerepét - tette hozzá.

Lesznek továbbra is kivételes eljárások, de ezek száma limitált lesz, alaposan meg kell gondolnia a kormánynak, hogy milyen javaslatot kíván így beterjeszteni - mondta. Hozzátette, eddig is "kettős lélekkel" viszonyult a gyors ütemben benyújtott és letárgyalt javaslatokhoz. 

Kövér László szólt arról is, a képviselőket mindig is elérték a lobbik, korábban, most is és a jövőben is elfogják, ugyanakkor szerinte ezt el kell fogadni, addig amíg nem lépi át a korrupció határát. A frakciók felelőssége is, hogy kit engednek be a Házba - jegyezte meg. 

Arról, hogy a teljes nemzetet képviseli az új Országgyűlés, azt mondta: már vannak jelei, hogy azok az ellentétek, amelyek a jobb- és baloldal között feszültek, enyhülni fognak. Szerinte a baloldalon is számolni kell azoknak a voksaival, akikkel szemben eddig "büntetlenül lehetett politizálni". Az április országgyűlési választáson a határon túliak voksai szerinte azt fejezik ki, hogy megbüntették az MSZP-t azért a politikáért, amelyet az elmúlt 20 évben folytatott. Ez ugyanakkor nincs kőbe vésve, az MSZP megszerezheti a bizalmat ezekben a közösségekben is, ott is vannak baloldali érzelmű emberek, ahogy konzervatívak, jobboldaliak is - vélekedett. 

Kövér László úgy látja: most az a teendő, hogyan lehet az egymástól elszakított nemzetrészek közötti kapcsolatokat gazdasági, oktatási, kulturális téren olyan szorosra fűzni, hogy valóban egy nemzet, közösség legyünk, a szó politikai, szociológiai valóságában is. Példaként említette, hogy az oktatásban nagyobb figyelmet kell fordítani a szórvány problémáira. A szakképzés is olyan terület, amire eddig nem jutott elég energia és pénz - jegyezte meg. 

További kérdésre elmondta: a nemzetiségi szószólókra vonatkozó szabályok megvannak, valószínűleg azt a gyakorlatot alakítják ki, mint az EP-képviselőknél, akik felszólalhatnak az uniós vonatkozású ügyekben. Arról, hogy melyek ezek az ügyek, a házbizottság dönt - jelezte.

Tájékoztatása szerint folyamatosan napirenden van a háromhetes ülésezés visszaállítása, és ha egyszer biztosan kivitelezhető, akkor átültetik a gyakorlatba. Még nem látják a meg sem alakult kormány törvényalkotási programját - mondta és azt kérte, várják meg, hogyan alakul az első hónap. Kövér László kijelentette, hogy miután a háromhetes ülésezés lehetőséget többször felvetette, ő már nem kívánja kezdeményezni annak bevezetését. Ha a képviselőik felvetik, akkor a frakciók nyilván leülnek majd egyeztetni - fűzte hozzá.

Az Országgyűlés elnöke a Sneider Tamás alelnökké választására vonatkozó kérdésnél visszakérdezett: miért pont Sneider Tamás? Mint mondta, ő fel tudna sorolni számos képviselőt 1990-től, akivel szemben lehetett volna súlyos erkölcsi kifogásokat támasztani. Nem szokták egymás jelöltjeit kifogásolni - jegyezte meg, hozzátéve: ha fel akarják rúgni ezt a metódust, akkor azt is vállalják, hogy új rendszer áll be, s a mindenkori többség dönt arról, hogy ki méltó egy adott tisztség betöltésére. Szerinte az eddigi gyakorlat korrekt volt, ehhez kellene tartani magukat.

Az EP-kampányról kifejtette: egy olyan súlyú voksolás után, mint az országgyűlési, nagyon nehéz a választók tömegeiben azt az érzést kelteni, hogy a május 25-inek is van valódi tétje. Kövér László szerint másfajta a tét, Brüsszel az európai érdekérvényesítés nagyon fontos fóruma, és épp az elmúlt öt évből látszik, ha olyan képviselők vannak, akik nem a magyar nemzeti érdekeket képviselik, vagy rosszul teszik azt, azzal kárt is lehet okozni Magyarországnak. 

Kövér László kifejtette, képviselőik száma akkor maximalizálható, ha minél többen mennek el azok közül, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak. Hozzátette, reméli, ha túl lesznek a voksoláson, lesz három nyugodt évük, ezalatt a nemzetközi vizeken sem lesz nagyobb hullámverés, és a nyugodt építkezésé lesz a főszerep.

Nemtetszésének adott hangot Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, az európai szocialisták jelöltje az Európai Bizottság élére egy szerdai brüsszeli sajtóeseményen azzal összefüggésben, hogy a jobbikos Sneider Tamást kedden az Országgyűlés alelnökévé választották.