Reuters;Vlagyimir Putyin;Donyeck;Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet;Kelet-Ukrajna;Luhanszki Népköztársaság;

Donyeck megyében nagy erőkkel készülnek a vasárnapi, függetlenségről szóló népszavazásra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HO

- Orosz békejobb Kijevnek

Már a Krím-félszigethez hasonló forgatókönyvet emlegettek két délkelet-ukrajnai megye kapcsán, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a függetlenségükről kiírt népszavazás elhalasztását javasolta. Kiélezett helyzetben érkezett hozzá Moszkvába az EBESZ-elnök, aki az ukrán válság békés megoldására tett javaslatot.

Mai tanácskozásukon döntenek az oroszbarát szakadárok Vlagyimir Putyin javaslatáról, hogy halasszák el a vasárnapra kiírt, Luhanszk és Donyeck megye függetlenségéről szóló referendumot. Az orosz elnök svájci kollégájával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével folytatott tegnap tárgyalásokat. 

Krími ezüstérmék Putyin képmásával
A Krím-félsziget márciusi annektálásának emlékére limitált kiadású, 1 kilogrammos ezüstérmét bocsátott ki Oroszország. Az érme egyik felén Vlagyimir Putyin elnök arcképe díszeleg, másikon a félsziget térképe látható. “A Krím-félsziget hazahozatala demonstrálja Putyin bölcs stratégai és politikusi képességeit” - jelentette ki Vagyimir Vaszjuhin, az orosz pénzverde igazgatója. Az ötszáz darabból álló sorozatot “Orosz földek gyűjtője” névre keresztelték: a III. Nagy Iván által megkezdett folyamat után. Az orosz cár és moszkvai fejedelem uralkodása alatt (1462-1505) sokat tett Oroszország egységesítésért, s jelentősen növelte felségterületét.

Jó időben érkezett Moszkvába Didier Burkhalter, aki az ukrán válság békés rendezésének menetrendjére tett javaslatot az április 17-ei genfi megállapodást aláíró négy félnek: Oroszország mellett Ukrajnának, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak.

A dokumentum négy fő része: a fegyverszünet, a feszültségek terjedésének megakadályozása, a párbeszéd megteremtése és a választások.

A Krím-félszigethez hasonló forgatókönyvvel számolnak a luhanszki oroszbarát szakadárok, közölte korábban az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál a birtokába került, s aláírásra váró dokumentumokra hivatkozva, melyeket állítása szerint orosz politikai szakértők dolgoztak ki, s az ukrán titkosszolgálat szerzett meg.

Eszerint első lépésben a nép a novemberi tömegtüntetések kirobbanása óta zajló jogsértésekre hivatkozva megvonná a bizalmat a megyei tanácstól, majd a május 11-re tervezett népszavazáson döntenének róla: támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, s az Ukrajnához, vagy az Oroszországhoz való csatlakozást.

Végül önrendelkezési jogukkal élve kikiáltanák a megye függetlenségét. A határozatról csupán a dátum, aláírás és pecsét hiányzik. Az ukrán elnökválasztás legfőbb esélyese, Petro Porosenko erre reagálva közölte, a Nyugatnak életbe kell léptetnie az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések harmadik szakaszát, ha mégis megtartják vasárnap a népszavazást.

Az összecsapások eközben folytatódtak Délkelet-Ukrajnában. A Donyeck megyei Mariupolban folyamatos harc zajlott a városháza ellenőrzéséért. Az ukrán biztonsági erők egy időre visszafoglalták, majd ismét a szeparatisták kerítették hatalmukba.

Az ukrán belügyminisztérium közölte, tűzharc során foglyul ejtették Ihor Kakidzjanovot, aki a “donyecki köztársaság védelmi minisztereként” nevezte meg magát. A kijevi erők által blokád alatt tartott Szlovjanszkban péncéltörő rakétarendszert telepítettek az ellenőrzőpontokhoz a szakadárok, közölte az ukrán védelmi tárca.

A minisztérium értesülései szerint az oroszbarát fegyveresek aláaknázták a városban általuk elfoglalt épületeket, s azzal fenyegetőznek, egy esetleges ostrom esetén felrobbantják azokat. 

A válság rendezése érdekében az ukrán kormányfő a nemzetközi közösség összehangolt fellépését sürgette. Arszenyij Jacenyuk a hazája előtt álló biztonsági és gazdasági kérdéseket hangsúlyozta.

Ukrajnának idén 8 milliárd dollár adósságot kell visszafizetnie a Reuters összesítése szerint, s ebben az összegben még nem szerepel az a 3,5 milliárd dollár, amellyel Oroszországnak tartoznak az eddigi gázszállításokért. Tegnap Ukrajna megkapta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 milliárd dolláros mentőcsomagjának első részletét, 3,2 milliárd dollárt.

Felgyorsítják az Európai Unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásról és szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalásokat. Erről volt szó a Brüsszelben megrendezett, immár 22. EU-Japán csúcson, amelyen Abe Sinzo japán miniszterelnök, José Manuel Barroso bizottsági elnök és Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vett részt.