A középszintű történelem-érettségi első felében ókori keleti városokat kellett beazonosítani képek alapján, vannak kérdések a középkori városok kialakulásáról, Károly Róbert gazdaságpolitikájáról, XIV. Lajosról, Marxról és az 1989-es alkotmányról is.
Az érettségizők a mostani önkormányzati rendszerről is kaptak feladatot, és - évforduló lévén - a magyarországi holokausztról. Az esszékérdések között Hunyadi Mátyás, Nagy Imre 1956-os szerepe, az első ipari forradalom és a tatárjárás szerepelt.
A feladatlap első része rövid választ igénylő kérdéseket tartalmazott általában egy forrásszöveg, kép, térkép vagy táblázat alapján. A második részben a diákoknak több lehetséges esszékérdés közül hármat kell választaniuk és kidolgozniuk. Egy egyetemes történelemre vonatkozó feladatot, és két magyar történelmi kérdést kellett megoldaniuk.
Az egyik magyar téma Klebersberg Kuno oktatáspolitikája volt. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár többször nyilatkozott úgy, hogy követendő példának tartja Klebelsberg Kuno intézkedéseit - nem véletlen, hogy az iskolák állami intézményfenntartó központját is róla nevezték el. Az államtitkár-asszony március végén azt mondta, hogy a kormány - Klebelsberg elképzeléseihez hasonlóan - szintén a köznevelés színvonalának javítását tűzte ki céljául, ennek részeként pedig szeretné elérni, hogy olyan tanárok kerüljenek a pályára, akik magasan képzettek és a gyerekek érdekeit tartják szem előtt.
Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a 19. és a 20. század történelme adta. A diákok történelmi atlaszt és helyesírási szótárt használhattak.
Középszinten 77 ezren, emelt szinten 6320-an érettségiztek történelemből.
Érdekesség, hogy a tavaly szeptember óta, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő (egyelőre csak az általános iskola 1. osztályában) új Nemzeti alaptanterv szerint a történelem tananyagba bekerült a 2011-ben, a parlament Fidesz-KDNP többsége által elfogadott alaptörvény is. Vagyis legkorábban 2025-ben érettségizhetnek a diákok először Orbán Viktor „művéről”. Az még a jövő zenéje, hogy jelen- vagy múltidőben kell-e majd róla írniuk.
A legtöbb diák és tanár számított arra, hogy a holokauszt emlékéve miatt az idei töriérettségiben lesz olyan feladat, amely a holokausztról szól – mondta az eduline-nak az egyik budapesti gimnázium szaktanára, aki szerint nagy meglepetés nincs a középszintű vizsgán, viszont a közép-európai országok gazdasági teljesítményéről szóló feladatot sok vizsgázó el fogja rontani.
A szaktanár szerint a középszintű feladatsor első részében egy olyan feladat van, amely nehézséget okozhat a vizsgázóknak – a diákoknak egy grafikon alapján kell jellemezniük Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, valamint az Eu15 2001 és 2009 közötti gazdasági teljesítményét. „Bár az órákon szoktunk ehhez hasonló feladatokat gyakorolni, biztos vagyok benne, hogy sok diák el fogja rontani a grafikon értelmezését, és rossz válaszokat ad majd a kérdésekre. Persze ez nem a feladat hibája” – mondta a szaktanár.
Az érettségi után az eduline-on kommentelő diákok igazolták a pedagógus aggodalmát, volt, aki szerint a grafikon egyenesen "félrevezető" volt. Többen úgy vélekedtek, hogy az Atlasz-használattal nem sokra mentek a feladatok megoldásában. Ugyancsak többen voltak, akik az egyes kérdések érthetőségét kérték számon a feladatsor összeállítóitól. Az egyik kommentelő igen sarkosan fogalmazott:: "Van egy jó nagy szakadék az oktatás és az érettségi feladatok összeállítása között." Általában az EU-kérdést nevezték a legnehezebbnek, a kedvenc viszont Hunyadi Mátyás volt.