A Műcsarnokot működtetető kft. tulajdonosi jogainak gyakorlását 15 évre átveszi a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től (MNV) - olvasható a hétfői Magyar Közlönyben az erről szóló kormányhatározat.
A sajtóban tévesen megjelentekkel szemben nem az épület, hanem az intézményt jelentő kft tulajdonjogát kapják meg ennyi időre. Nem is lehet ez másként, hiszen az ingatlan már korábban a birtokukba került.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint hasznosítására vonatkozó szerződést határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető. A határozott idejű szerződés nagyobb biztonságot jelent az MMA számára, hiszen a határozatlan idejú szerződést bármikor fel lehet bontani.
A Magyar Művészeti Akadémia tavaly októberben kapta meg a Műcsarnok, a Pesti Vigadó és egy Budakeszi úti villa tulajdonjogát. Akkor még formálisan nem nyert beleszólást a Műcsarnokot működtető kft-be a köztestület. Most ezt az apró jogi akadály is elhárult Fekete Györgyék honfoglalása elől.
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvénymódosítás 2012. december 28-a óta egy évig várt végszavazásra. Ez alatt az eredeti verzió csupán annyiban változott, hogy az utolsó pillanatban belekerült, hogy a MMA a Műcsarnok és Pesti Vigadó után az említett budai villát is megkapja, ahol művészettörténeti kutatóintézetet hoz létre.
Úgy tudjuk, azóta semmi nem történt az ingatlan hasznosítása kapcsán. Pedig a villa már tavaly november 1-vel átkerül a testülethez, míg a másik két ingatlant idén január 1-vel vette át. Igaz csak a Pesti Vígadóba rendezkedhetett be március közepén, a Műcsarnok esetében a telekkönyvi átírás a mai napig nem történt meg.
Ennek nem politikai, csupán technikai okai vannak, hiszen a Városligetben területét osztatlan közösként birtokolja a főváros, az állam és a zugló önkormányzat, s az ügyet tovább bonyolítja egy új tulajdonos, a Liget Budapest projekt céljaira létrehozott Városliget Zrt. belépése a tulajdonosok körébe.
De térjünk vissza a mostani döntésre, a Műcsarnokot üzemeltető kft. MMA részére való tulajdonba adására! 2012-ben az akkor még L. Simon László által vezetett kulturális államtitkárság közzétette, hogy a kormány döntése szerint az MMA, nemcsak az ingatlant kapja meg, hanem a "művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot" is szerez az intézményt működtető Műcsarnok Nonprofit kft-ben.
Ezért mondott le Gulyás Gábor 2012. novemberében a Műcsarnok igazgatói posztjáról, mondván, ilyen körülmények között nem tudja végig vinni a programját, s, ha nem ő hozza a döntéseket, nem tud felelősséget vállalni az intézményért.
Aztán, amikor kiderült, hogy a nagy késéssel megjelent kormányhatározatban mégsem szerepel ez a passzus, Gulyás a helyén maradt. Gondolván, távozásával nem könnyíti meg a Fekete György dolgát. Gulyás munkáltatója ugyanis az MNV Zrt. volt, s világos volt, távozásával Fekete jelölne új igazgatót. A Műcsarnokot üzemeltető kft, - tehát maga az intézmény - így továbbra is állami tulajdonba maradt.
2013 augusztusában aztán másodjára, immár valóban lemondott tisztségéről Gulyás, amit el is fogadott a munkáltató. Pár nap múlva kiderült, hogy a volt igazgató "a kortárs magyar művészeti értékek külföldi megismertetésének előmozdításért" felelős miniszteri biztosként folytatta tovább működését.
Az MMA javaslatára akár másnap kinevezett volna egy új igazgatót az MNV Zrt, ehhez nem kellett a kft-t a köztestület birtokába adni. Vélhetően azért nincs igazgatója máig a Műcsarnoknak, s azért az előző menedzsment által előkészített kiállítások valósulnak meg, mert az MMA nem képes saját soraiból egy alkalmas vezetőt kiállítani.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára a csúszást lapunknak azzal indokolta, hogy sokáig nem sikerült eldönteni, milyen formában működjön a Műcsarnok. Ő a kft. helyett a költségvetési intézményi formát javasolta, de ezt végül nem sikerült keresztül vinni.
Május végén nyílik meg a Szegő György által rendezett Építészeti Nemzeti Szalon a Hősök terén. Szegő neve is szóba került az intézmény igazgatójaként.
Nemcsak a Műcsarnokkal nem boldogul az MMA, hanem a Pesti Vigadóval sem. Honlapjuk szerint a márciusi megnyitó után, a Budapesti Tavaszi Fesztivál által szervezett programokon kívül, csupán öt esemény szerepel: két kiállítás, két koncert, és egy konferencia.
A ház átadásakor, március 21-én nyílt meg a Makovecz Imre kiállítás, és a néhány nappal későbbtől látogatható Schrammel Imre keramikus tárlata. Április 7-én a Házaspárok a zongoránál, illetve május 13-án Várdai István gordonka estje szerepel a kívánatban, több programot az intézmény honlapján nem is látunk.
A kiállítások a másfél hónap alatt csaknem 20 ezer látogatót hoztak, ami nem rossz szám, igaz ennek egy része vélhetően az évek óta zárva lévő épületnek szól. Egyelőre nincs koncert és közönségszervező stábja a Pesti Vigadónak, ezért az MMA sajtóosztályához fordultunk, hogy a honlapon szereplőkön kívül voltak-e nyilvános események.
Azt közölték, hogy áprilisban Sass Szilvia mesterkurzusa, illetve egy gitár est volt hallható, továbbá május 30-án a 90 éves Szőnyi Erzsébet zeneszerző előtt tisztelgő hangversenyt tartanak, május 20-21-én pedig "Az erdélyi irodalom az elszakítottság idején és ma" címmel lesz konferencia. Úgy tűnik tehát messze van még, hogy csúcsra járjon a Vígadó.
