Emlékezetes: a magyar kormány a múlt héten Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban 2,5 százalékos növekedést jósolt a jövő évre. A kormány ezt azzal indokolta, hogy idén és jövőre két uniós fejlesztési időszak támogatásai egy időben hajtják a gazdaságot.
Az OECD ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy továbbra is hátráltatja a befektetéseket a bizonytalan üzleti környezet, amely néhány vitatott belföldi igazgatási döntésre, illetve a hitelezés alacsony volumenére vezethető vissza.
A szervezet szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakasza és az alacsony alapkamat csak részben tudott javítani a hitelezési helyzeten. Az OECD szerint a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalt bizonytalanság újra kiemelte a megfontolt monetáris politika fontosságát, és az MNB-nek ezzel számolnia kell a további esetleges kamatcsökkentéseknél. Az infláció ebben az évben az OECD szerint 0,5 százalék lesz, jövőre 2,8 százalék. A nemzetközi szervezet prognózisa szerint a munkanélküliség 8,7 százalékról 8,9 százalékra emelkedhet jövőre.
Az OECD miniszteri értekezletet is tartott, melyen magyar részről Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára vett részt. Cséfalvay kifejtette, hogy az EU prognózisa közelebb áll a valósághoz, mint a tegnapi előrejelzés. Ismeretes: az EU hétfőn közzétett tavaszi előrejelzése szerint idén 2,3, jövőre pedig 2,1 százalékos növekedésre számíthatunk.
Hogy ezek milyen viszonyban állnak a valósággal, azt Cséfalvay részéről jóstehetség hiányában meglehetősen elhamarkodott kijelentés, azt ugyanis majd utólag állapíthatjuk meg, hogy a kormány, az EU vagy az OECD prognózisából lett-e valóság. Cséfalvay kifejtette: az a benyomása, mintha a szervezet a gazdasági válság előtt túlértékelte volna a növekedés lehetőségeit, most pedig alulbecsüli.
A magyar államtitkár hétfő este a CNBC-nek nyilatkozva visszautasította azokat a véleményeket, amelyek a magyar gazdaságot a putyini politikához hasonlítana. A CNBC riportere felvetette, hogy a magyar kormány épp akkor köt 10 milliárd euró értékű hitelszerződést az oroszokkal, amikor az EU kapcsolata kritikus Putyinnal. Cséfalvay erre válaszolva erős mellébeszélésbe kezdett arról, hogy az újraiparosításhoz olcsó energia kell és a legolcsóbb a nukleáris energia.
Persze a kérdés nem arról szólt, hogy miért bővítik a paksi atomerőművet, hanem arról, hogy miért épp az oroszokkal, orosz hitelből.
