A dohánytermékek jelenlegi ára a cigarettázó magyar lakosság döntő többsége számára már megközelíti az elviselhetetlen mértéket. Jelenleg 780 forint a legolcsóbb és 1050 forint a legdrágább cigi a trafikokban. Ha további emelések következnének, sokan nem tudnák megvenni a szükséges napi mennyiséget. A drágulást az esetek többségében összefüggésbe lehet hozni a dohánytermékek jövedéki adójának a növekedésével.
A Nemzetgazdasági Minisztérium érdeklődésünkre közölte: a dohánygyártmányok jövedéki adójáról szóló 2011-es uniós irányelv szerint 2014. január 1-jétől a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60 százaléka kell, hogy legyen.
Ettől függetlenül a jövedéki adót 1000 darab cigaretta esetén a korábbi 60 helyett legalább 90 euróra kell emelni. Magyarország azonban 2017. december 31-ig haladékot kapott a fenti jövedéki adóemelés bevezetésére.
Így addig a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 57 százalékát, illetve ettől függetlenül az 1000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 64 eurót kell elérnie.
(Szóval ez azt jelenti, hogy a jövedéki adó két részből tevődik össze: a tételes adóból és értékadóból. A tételes adó mértékét a cigaretta 1000 darabonkénti árából, az értékadót a kiskereskedelmi árrés egy meghatározott százalékából számolják ki. Minderre azért van szükség, hogy a jövedéki adó rugalmasan alkalmazkodjon a mindenkori cigaretta árához.)
Így 2014-ben nem fog változni a dohánytermékek jövedéki adója, és ez azt is jelenti, hogy az üzletekben sem fogunk áremelkedést tapasztalni, vagy ha igen akkor minimális mértékben, amit inkább a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének az esetleges változása okoz majd.
A dohánytermékek jövedéki adója Magyarországon legutóbb 2012. december 1-jén emelkedett. Mértéke a törvény szerint jelenleg 12 500 ft/1000 szál, plusz a kiskereskedelmi ár 31 százaléka, de minimum 24 920 ft/1000 szál.
A jövedéki adó emelése természetesen a dohánytermékek árának drágulásához vezetett, ami nem kis mértékben hozzájárult a feketekereskedelem erősödéséhez. A 2013-ban bevezetett trafiktörvény tovább erősítette ezt a tendenciát.
Ugyanis minél kevesebb helyen, ráadásul drágábban lehet hozzájutni a dohánytermékekhez, annál nagyobb az esélye, hogy a dohányosok a feketepiac felé fordulnak.
A kormány 2013. július 1-től a dohány kiskereskedelemben addig szokásos négy-öt százalékos árrést tíz százalékra emelte, ami több oldalról is felfelé nyomta a fogyasztói árakat. Így egy átlagos doboz dohánytermék 16 százalékkal került többe.
Ekkora drágulás már az inflációs mutatóban is érezteti hatását, akár 0,6 százalékpontos is lehet, ami 2013 és 2014 között nagyjából fele-fele arányban oszlik meg - állapította meg inflációs jelentésében a jegybank .
A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) szerint Magyarországon a cigarettapiac egyike a legmagasabb adóterheket viselő iparágaknak, a cigaretta teljes adótartalma - áfá-val együtt - már most 80 százalék körüli.
A Nemzeti Dohányboltok 2013 júliusi bevezetése óta, több mint 30 százalékkal kevesebb cigi fogy. Már nemcsak az ukrán, szerb határ mentén és a fővárosban, de olyan helyeken is megjelentek az illegális termékek, ahol eddig nem.
Ezt tükrözi vissza, hogy tavaly 425 milliárd forint volt a dohánytermékek eladásából származó közvetlen állami bevétel - 311,6 milliárd jövedéki adóból, 113,4 milliárd forint pedig áfá-ból -, szemben a 2012-es 466 milliárddal.
2014 első három hónapjában a dohánygyártmányok jövedéki adója 62,5 milliárd forint volt, 8,3 milliárd forinttal kevesebb a tavalyi hasonló időszakénál. Mivel adócsökkentés nem következett be, így az adóbevétel mérséklődését a szakemberek az új trafikrendszer bevezetésével magyarázzák.
A 2014-es költségvetés 932 milliárd forint jövedéki adóbevétellel számol, aminek 35,9 százaléka keletkezik a dohánytermékek után. Ezen belül a cigaretta 77 százalékot tesz ki, amely 8 százalékpontos csökkenést jelent 2013-hoz viszonyítva.
Tóth Attila, a DBMSZ szóvivője azt mondta: a trafikrendszer bevezetése a feketegazdaságot élénkítette. A szigorításokban és az áremelésekben a legnagyobb veszély az, hogy Szerbiában és Ukrajnában 350-500 forintos áron lehet a jobb minőségű cigarettákat venni, vagyis feléért harmadáért a hazai áraknak.
A DBMSZ szerint a 2013 nyarán bevezetett szabályozás ismét 15 százalékosra növelheti az illegális dohánytermékek piaci részesedését, ami 45 milliárdos kiesést okozhat a központi büdzsében. A 2005-ös, csúcsnak tekinthető 27,4 százalékos feketepiaci arány 2011-ig 4,2 százalékra mérséklődött, tavaly óta azonban újra nőtt, 7-10 százalékosra becsülik.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt mondta: egy felmérés szerint míg 2012-ben a felnőtt lakosság körében a naponta dohányzók aránya 28 százalék volt, addig ez az arány 2013-ra 19 százalékra esett vissza, vagyis nagyjából kétszázezren abbahagyták a füstölést. A kevésbé optimisták, azt mondják, ők továbbra is dohányoznak, csak feketén szerzik be maguknak a cigit.
A Szövetség a Dohányzás Visszaszorításért Egyesület szerinte is tömegek tették le a cigit. Legtöbben azért, mert drága lett. Az ugyanis bizonyított, hogy van visszatartó ereje az árnak. Magyarországon pedig az elmúlt két év alatt 600 forintról ezer forintra drágultak a jobb cigaretták.
Szerintük az is sokat számít, hogy nehezebb hozzájutni és vannak olyan települések, ahol egyáltalán nem kapni dohányterméket. Akadnak olyanok is, akik politikai okokból nem vesznek cigarettát.
Magyarországon évente 28 ezer ember hal meg dohányzás következtében, a tüdőrákos megbetegedések 90, az egyéb daganatokért 30-35 százalékban felelős a cigaretta.
