A kísérlet szervezője elmondta, hogy a héliummal töltött ballon kosarában a hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy biológiai kísérlet eszköze és egy fényképezőgép is helyet kap. A szonda helyzetét és sebességét egy GPS-berendezés méri, az adatokat pedig egy rádióadó továbbítja a földi vevőállomásnak.
A szonda körülbelül egy órányi emelkedés után lép be a sztratoszférába, majd további fél órányi emelkedés után 35-40 kilométeres magasságba jut, ahol a ballon megsemmisül. A műszeregyüttes egy körülbelül 60 centiméter átmérőjű ejtőernyővel ereszkedik vissza. A földet érés helyét az előzetes meteorológiai adatokból próbálják megbecsülni, de ez akár 200 kilométerrel is eltérhet a felbocsátás helyétől, ezért a rádióbemérő egységgel ellátott kereső csapatok már a felbocsátást követően elindulnak a szonda begyűjtésére.
A felbocsátás a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló Intézet igazgatója, Hegedűs Tibor asztrofizikus vezetésével és Solymosi János híradástechnikai mérnök, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke szakmai támogatásával valósul meg. A bajai csapat több sikeres felbocsátást is végrehajtott, és már a rendszeres tudományos és ipari hasznosíthatóság lehetőségeit vizsgálják.
Az erdélyi felbocsátás tudományos tanácsadója Hantz Péter Genfben kutató fizikus. A rádiós bemérés munkálataiban a Sapientia Egyetem Villamosmérnöki Tanszékének munkatársai és diákjai is részt vesznek. A tervezett további felbocsátások meteorológiai méréseinek eredményeit a Kertészmérnöki Tanszék munkatársai fogják elemezni.
Csegzi Sándor három csoportba sorolta a kitűzött célokat. Elmondta, hogy egyfelől a légköri átalakulásokkal kapcsolatban szeretnének olyan információkat nyerni, amelyek beszerzésére a műholdas vizsgálatok nem alkalmasak. Fontos célnak tartotta ugyanakkor az ejtőernyővel visszaeső műszerek keresőrendszerének a fejlesztését, tökéletesítését.
Hozzátette, hogy most előre gyártott elemekből összerakott szerkezetet küldenek fel, de az a cél, hogy a továbbiakban már saját fejlesztésű rendszer segítse a műszerek megtalálását. Fontosnak tartotta ugyanakkor a kísérlet engedélyeztetésével, a ballon felbocsátásával kapcsolatos információk, tapasztalatok megszerzését is.
Csegzi Sándor megjegyezte, reménykednek benne, hogy be tudják gyűjteni a műszereket, de ez egyáltalán nem biztos. Az ejtőernyő ugyanis nehezen megközelíthető hegyes, sziklás helyekre vagy akár olyan szakadékba is eshet, ahonnan a jeladó jelzései sem jutnak el a keresőkhöz.
