Az MSZP európai parlamenti választási kampánynyitóján Mesterházy Attila azt mondta, populizmus azt állítani, hogy az Európai Unió (EU) Magyarország ellensége lenne, ugyanakkor a szocialisták is kritikusan szemlélik az unió működését, mert az sokszor nem felel meg a hétköznapi ember elvárásainak, ráadásul bürokratikusan, lassan, drágán működik. Az elmúlt tíz évben az ország összességében nem tudott élni az unió adta lehetőségekkel - közölte.
Hangsúlyozta, Magyarország is tagja az EU-nak, és megvan a lehetősége arra, hogy jobban érvényesítse érdekeit. Ehhez kevesebb harcra és erőfitogtatásra, több józan észre és őszinte beszédre van szükség - közölte. Van olyan ellenzéki párt, a Jobbik, amely támogatja a miniszterelnököt az unióellenességben - tette hozzá a pártelnök. Úgy vélte, az a jobbikos, aki kidobja az unió zászlaját, aki felveti Magyarország kilépését az EU-ból, az a magyar embereket védő uniós jogokat és Magyarország felzárkózásának lehetőségét dobja el.
Mesterházy Attila azt mondta, hogy a magyarországi beruházások 97 százaléka uniós pénzből valósult meg, vagyis előnyökkel jár a tagság, ezek nélkül a források nélkül nem épülne semmi, több százezer magyar vállalkozó, gazda menne tönkre. Mesterházy Attila kettős ünnepnek nevezte május 1-jét: egyrészt a munka ünnepének, másrészt Magyarország uniós csatlakozása évfordulójának. Azt mondta, a csatlakozás óta ez a nap a magyar baloldal számára szimbolikusan is összeköti a munka és a dolgozó ember megbecsülését, jogainak védelmét és a nyugatos, modern Magyarország eszményét. Történelmi példák pedig azt mutatják, hogy azok az országok élnek jól, ahol ezt a két értéket összekötik - tette hozzá.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-listavezetője úgy kezdte mondandóját az égre mutatva, hogy "nem vagyunk egyedül, Gyula". Tíz éve annak, hogy Horn Gyula álma valóra vált és Magyarország az EU tagja lett - tette hozzá. Bírálta az unió konzervatív vezetését, amely szerinte "lerongyosította Európát" és "elbaltázta a válság kezelését". Arról is beszélt, hogy az európai szocialistáknak esélyük van többségbe kerülni az EP-ben, és akkor változtatni fognak. Ismertette az MSZP EP-jelöltjeinek vállalásait, közlése szerint a többi között kezdeményezni fogják az európai minimálbér és -nyugdíj bevezetését, a gyermekéhezés megszüntetését.
Szanyi Tibor felszólalt a Szabadság térre tervezett, a náci megszállás áldozataink emlékműve ellen is. "Itt készül valami, a magyar diktátor, Orbán Viktor születésnapján birodalmi sassal akar ünnepelni a ma még Szabadság tér elnevezésű helyen" - fogalmazott, utalva arra, hogy a miniszterelnök születésnapja, május 31-e egybeesik az emlékmű elkészültének tervezett időpontjával. A politikus szavait a szimpatizánsok kiabálása, pfujolása követte.
Szanyi Tibor közölte, arra kéri a szocialista Horváth Csabát, hogy ha ősszel főpolgármester lesz, akkor azonnal vitesse el a szobrot és állíttassa fel a "felcsúti stadion közepén". Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, fővárosi frakcióvezető a remény szigetének nevezte a fővárost, mivel a párt Budapesten érte el a legjobb eredményt az áprilisi országgyűlési választáson. Az őszi önkormányzati választás szerinte ügydöntő szavazás lesz arról, hogy Városliget zöld park maradjon vagy betondzsungel legyen.
Budapesti, uniós forrásból megvalósult beruházásokat említve Horváth Csaba beszélt arról is, hogy 100-120 éve nem volt olyan fejlődés, mint most. Ezeket a sok milliárdos beruházásokat azonban 2010 előtt indították el, az MSZP EP-képviselői, a baloldali kormányok és a balliberális városvezetés járta ki - hangsúlyozta. Véleménye szerint a Tarlós István jelenlegi főpolgármester féle városvezetés idején alig indultak beruházások és a Fidesz hibás döntései miatt már az uniós támogatások is veszélybe kerültek.
Gurmai Zita EP-képviselőjelölt azt hangsúlyozta, Magyarországnak a biztonságot az Európai Unió közössége adja, ezért is értelmetlen, hogy Orbán Viktor azzal dicsekszik, "szabadságharcol Brüsszel ellen". Hozzátette: a kormányfő "vonakodó, csatlósi politikája" alkalmatlan a nemzeti érdekek képviseletére, az MSZP ezzel szemben alternatívát nyújt, hatékonyan képviseli a nemzeti érdekeket, felemeli a szavát a szegények és az elszegényedő középosztály érdekében.
Fontosnak nevezte, hogy össze lehessen egyeztetni a családot és munkát, ehhez pedig bölcsődék és nem stadionok kellenek. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a magyar fiatalok is megkapják az ingyenes és színvonalas oktatás lehetőségét. A városligeti nagyréten a beszédek előtt és után koncerteket tartottak, az egyik sátorban pedig az MSZP politikusai tartottak fórumot az oktatásról, a fővárosról és az EP-választásokról.
Bajnai: ünnep, ha valakinek van munkája
Május 1-jéről azt szokták mondani, hogy az a munka ünnepe; manapság kiemelten kell ünnepelni, ha van munka, amiből meg lehet élni - mondta Bajnai Gordon az Együtt-PM fővárosi, a Szabadság téren tartott majálisán. A pártszövetség vezetője arról beszélt, hogy nem véletlenül választották helyszínül a "szabadság terét", mert egyfelől ma sokak szabadsága veszélyben van, és a téren egy "bűnös" emlékművet akarnak felállítani. Szerinte ezért itt fontos megmutatni, hogy létezik egy másik Magyarország is.
A német megszállás áldozatainak tervezett emlékművére utalva úgy fogalmazott: egy olyan, "bűnben fogant" szobrot kívánnak felállítani, amely megosztja az országot. Az Együtt-PM szövetség már megalakulásakor stratégiai szövetséget kötött a Magyar Szolidaritás Mozgalom, amely kifejezetten a dolgozók képviseletére jött létre - folytatta. Hangsúlyozta, hogy választási programjukban is kiemelten szerepeltek a munkahelyteremtő intézkedések, amelyek egyúttal azt is segítették volna, hogy a munkából meg lehessen élni.
A volt kormányfő hangsúlyozta, hogy a téren jelen vannak a szolidaritás azon tagjai is, akik egy figyelemfelhívó akció keretében a sajtótájékoztató után Csepelre indultak egy konvojjal, de megálltak beszélni a Szabadság téren.
LMP: a párt kész küzdeni a munkavállalókért
Az LMP kész a következő négy évben is küzdeni a munkavállalókért, hogy a jelenleg jellemző "szörnyűséges helyzet" megváltozzon. Erről Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke beszélt csütörtökön, az LMP május 1-je alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Budapesten.
Mint fogalmazott, méltatlan, elfogadhatatlan és nem hatékony, hogy ezt az országot "összeszerelő üzemmé" próbálják tenni. Szél Bernadett kitért arra, hogy szakszervezeti konföderációkkal konzultálva kidolgoztak egy koncepciót egy új munka törvénykönyvre, amely gyökeresen más alapokra helyezi a munkavállalók és a munkáltatók viszonyát.
Az LMP szerint az alaptörvényben és a munka törvénykönyvében szó szerint szerepelnie kellene annak a tételnek, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Meszerics Tamás, a párt EP-listavezetője arról beszélt, hogy az Európai Parlament zöld frakciójában is azt szeretnék képviselni, amit a magyar Országgyűlésben, a munkavállalói jog ugyanis nemcsak magyar, hanem európai kérdés is.