A Budapestről indult delegáció különvonata hétfő reggel 7 órára érkezett meg Oswiecimbe (német nevén Auschwitzba). A vonatállomáson németországi egyházi és civil szervezet tagjai sárga és vörös színű rózsával fogadták a résztvevőket, kifejezve ezzel is a német nép barátságát és az áldozatokkal való szolidaritásukat.
A Magyarországról érkezetteket buszos transzferrel vitték az az egykori haláltáborból kialakított múzeum parkolójához, ahol akárcsak az 54 országot képviselő zarándokok, egységes öltözéket kaptak a szervezőktől: az emlékezők mindegyike kék kabátot és hátizsákot kapott, utalva a béke színére. Az Auschwitzba zarándoklók délelőtt az egykori haláltáborból kialakított múzeumot járták be a szakadó esőben, de 13 órára, amikor a sófár hangjaira elindult a nemzetközi Élet menete, a nap is kisütött a dél-lengyelországi városban. A több mint 15 ezer kék színű kabátot viselő zarándok a hagyományok szerint gyalog tette meg az auschwitzi egykori haláltábor hírhedt „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) feliratú kapujától a kettes számú táborig vezető utat. A mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre az emlékezők több mint másfél óra gyaloglás után érkeztek meg.
A holokauszt roma áldozatainak emlékműve Auschwitzban. (A szerző felvétele)
A kosszarv (sófár) hangjára induló menetet idén a magyar delegáció vezette. Érkeztek zarándokok Kanadából, Dél-Afrikából és Brazíliából is, akik saját nemzetük zászlóját vitték magukkal. Az Élet Menete feliratú molinó mögött a hatalmas méretű izraeli zászló előtt vonultak a rendezvény főszervezői, a különböző országokból érkezett diplomaták és állami vezetők. Az idei menetet a magyarországi delegáció vezette: zsidók, és romák, magyarok közösen vitték Magyarország mintegy 20 méter hosszú és 5 méter széles nemzeti jelképét. A magyar nemzeti színű lobogó mögött a cigány zászlót vitték a magyarországi Élet Menete Alapítvány támogatásával, a Phiren Amenca nemzetközi roma ifjúsági szervezet koordinálásában kiutazott roma középiskolások. A Pécsről, Szegedről, Miskolcról, Balassagyarmatról, Szécsényből, Kecskemétről és Kaposvárról érkezett cigány származású diákok először jártak a vészkorszak legborzalmasabb helyének számító egykori láger területén.
A Phiren Amenca és a ternYpe Ifjúsági Hálózat vezetői - a Nemzetközi Élet menete rendezvényen való részvételükkel is - arra hívták fel a figyelmet, hogy a roma holokauszt hivatalos elismerése még mindig hiányos, illetve nagyban korlátozott, különösen az európai fiatalok körében.
Jonathan Mack és Herfort Marietta a Phiren Amenca vezetői emlékeztettek: a ternYpe International Roma Youth Network közös szervezésében 2010-től minden augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján megemlékezéseket tartanak a birkenau-i láger területén, a roma holokauszt emlékmű előtt. Tavaly, 2013-ban, mint arról a RomNet is beszámolt, több mint négyszáz, Európa 15 országából összesereglett főként roma főiskolás és egyetemista részvételével tartottak egy hetes, tematikus konferenciát a II. világháború alatti népirtásról a lengyelországi Krakkóban. A világ egyik legnagyobb eseményének számító programsorozat központi eleme a roma holokauszt volt. Ennek keretében az új roma értelmiségi generáció képviselői részt vettek a birkenau-i láger területén augusztus 2-án, a roma holokauszt világnapján tartott központi megemlékezésen, és elhelyezték Európa és a Világ valamennyi polgára nevében az emlékezés koszorúit az egykori láger területén lévő emlékmű előtt. Jonathan Mack és Herfort Marietta, a Phiren Amenca vezetői azt mondták: fontos, hogy a több mint 50 országból érkezett zarándokok együtt, közösen hajtsanak fejet a holokauszt hatmillió, köztük a mintegy félmillió cigány nő, férfi és gyermek áldozat emléke előtt, és tiszteletüket fejezzék ki a megmentők iránt. Mint fogalmaztak, együtt, közösen kell részt vállalni az Emberiség küldetésében, hogy ilyen borzalmas cselekmény soha többé ne fordulhasson elő. Tisztelve a múltat, kötelességünk a jövőbe nézni és érzékenyen viszonyulni a holokauszt tagadással, az előítéletekkel, a kirekesztéssel szemben, amely az egész világot fenyegeti. Nem lehet hallgatni, csendben maradni, mert ezek a problémák 70 évvel az emberiség történelmének legsötétebb időszaka, a holokauszt után is még mindig jelen van – hangsúlyozták a Magyarországról érkezett cigány középiskolások csoportjának vezetői.
Üzenet.
Jonathan Mack és Herfort Marietta azt mondta: fontos, hogy az Élet Menete rendezvényeken, minden egyes holokauszt megemlékezéseken is szó essék, és kellő hangsúlyt kapjon a roma holokauszt, mert a zsidók mellett a cigányok voltak azok, akiket kizárólag származásuk miatt hurcoltak el és ipari módszerekkel, gázkamrákban végeztek ki. „A legkülönfélébb és legkegyetlenebb kínzásoknak, orvosi kísérleteknek is kitett cigányok és zsidók, köztük kisgyermekek fájdalmát át kell éreznünk, és meg kell akadályoznunk, hogy a náci eszmeiségnek és szellemiségnek még csak a szikrája is teret kaphasson a politikai közéletben” – mondta Herfort Marietta, azt hangsúlyozva, rendkívül nagy és komoly felelőssége az emberiségnek, hogy Európában, főként Magyarországon ismét egyre nagyobb teret kap a szélsőjobboldal. A Németországból származó, Európa több városában is hosszabb-rövidebb ideig élt és dolgozott, romák társadalmi integrációjával fogalakozó Jonathan Mack azt mondta, európai roma szervezetek aggodalommal figyelik a magyarországi politikai rendszer átalakulását, a Jobbik erősödését, ezért közösen kell figyelmeztetni az emberiséget, hogy a kirekesztésre, megkülönböztetésre és gyűlölködésre épülő politikai ideológia milyen hatalomhoz vezethet. Herfort Marietta hozzáfűzte, a gyűlöletbeszéd már a magyar Parlament falai között is többször felhangzott az elmúlt években, és ma már azzal kell szembesülnünk, hogy egy szélsőjobboldali, nyíltan náci ideológiát képviselő szkinhed csoport egykori vezetője ma a legfőbb törvényhozó testület, a Magyar Országgyűlés alelnöki pozíciójába kerülhet.
A múltunk közös, és a jövőnk is az, ezért sorsunkat együtt kell alakítanunk, és együtt kell szembenéznünk az emberiség múltjával, még ha az rendkívül nehéz és fájdalmas is – mondták a Phiren Amenca vezetői, azt hangsúlyozva, komoly felelősség, hogy a holukauszt történelmét, a borzalmak megtörténtét akkor is tovább adjuk az utánunk következő generációknak, ha már a túlélők és azok gyermekei, unokái is meghaltak. A holokauszt soha nem feledhető borzalom, erre mindig emlékezni és emlékeztetni kell – hangozatták, köszönetüket fejezve ki az Élet Menete Magyarország Alapítvány elnökének, Gordon Gábornak, amiért lehetőséget biztosított, hogy cigány származású középiskolások költség-hozzájárulás nélkül, saját szemükkel láthassák azokat a helyeket és tárgyi bizonyítékokat, amelyeket romákkal és zsidókkal szemben elkövettek, és amelyekről a történelemkönyvek egyáltalán nem, vagy csak részben tesznek említést.
A Phiren Amenca ezért tartotta fontosnak, hogy az idei Nemzetközi Élet Menetén, amelyet Magyarország vezetett, a nemzeti lobogó mögött közvetlenül ott legyen és lehessen a cigány zászló is, emlékezve és emlékeztetve az emberiséget 1944. augusztus 2-ra, amikor a birkenau-i koncentrációs táborban egyetlen éjszaka alatt háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket pusztítottak el. A menetben és a láger területén lévő egykori, lerombolt krematóriumok között lévő emlékmű előtt tartott megemlékezés alatt túlélők, izraeli, német, görög és amerikai zarándokok közös fényképek készítését kérték a roma zarándokokkal a cigány zászló előtt. A March of the Living rendezvényen résztvevő 54 ország képviselői közül csak a Phiren Amenca szervezésében kiutazott cigány fiatalok kezében volt cigány zászló.
A Phiren Amenca és a ternYpe International Roma Youth Network vezetői közölték, hogy idén augusztus 2-án, a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából több mint ezer fős, Európa több országaiból meghívott cigány fiatal részvételével szerveznek megemlékezést a birkenau-i roma holokauszt emlékmű előtt.
Az idei Nemzetközi Élet Menete rendezvényen részt vett Áder János Magyarország köztársasági elnöke is, aki emlékező beszédében azt mondta, Auschwitz Magyarország legnagyobb temetője, mert minden harmadik ember magyar zsidó volt, akit ott megöltek. Sajnálatos azonban, hogy Magyarország államfője, egyetlen szóval sem említette beszédében a láger területén, vagy a vészkorszakban meggyilkolt cigányokat, nem emlékeztetett arra, hogy félmillió cigány is áldozatául esett a náci eszme faji politikájának. Még annak ellenére sem, hogy 2014. a holokauszt emlékéve Magyarországon. Az államfő beszédében a zsidó származású honfitársakra utalva úgy fogalmazott: máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem szegült szembe a német megszállók ördögi tervével, a végső megoldás kikényszerítésével, sőt annak kiszolgálójává vált. Az 1944. március 19-én megszállt Magyarország nem védte meg polgárait - szögezte le-, és erre sem mentségként, sem magyarázatként nem szolgálhat, hogy ez Európa sok más országában is így történt, az áldozatokat ugyanis senki nem adhatja vissza nemzetünknek – jelentette ki Áder János.
A megemlékezést követően a zarándokok megnézhették a birkenaui láger területén lévő egykori barakkokat, a krematórium romjai mellett elhelyezhették az emlékezés virágait és mécseseit. A láger bejáratánál azokra a vasúti sínekre, amelyeken marhavagonokban szállították Európa több országából, így Magyarországról is a mintegy másfél millió zsidót és cigányt, üzenő táblákat (héberül máceva) és mécseseket tehettek. A minden résztvevőnek kiosztott táblára ráírhatták az áldozatok neveit, vagy üzeneteiket, érzéseiket, gondolataikat.
Székely János püspök a menetben.
A roma zarándokok fejet hajtottak az egykori cigány barakk helyén lévő roma holokauszt emlékmű előtt is.
A Magyarországról érkezett roma középiskolások azt mondták, megdöbbentő volt számukra szembesülni azokkal a borzalmakkal, amikről eddig csak hallottak, vagy filmekben láthattak. Meggyőződésük, hogy minden embernek életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Auschwitzba, hogy elmondhassa, tovább adhassa milyen borzalmakat követtek el emberek emberek ellen, és hova vezethet a gyűlölködés, mire képes a fajelméleten alapuló politika.
A magyar zarándokok különvonata kedd reggel érkezett vissza a budapesti Keleti pályaudvarra.
Az izraeli oktatási minisztérium és az Élet menete nemzetközi szervezet első ízben 1988-ban szervezte meg az Élet menetét. 1996 óta már minden évben, a holokauszt emléknapjához időzítve szervezik meg az eseményt, magyar csoport először tíz évvel ezelőtt vett részt rajta.
A lengyelországi Oswiecim - német nevén Auschwitz - külvárosában - a náci Németország 1940. május 20-án hozta létre az I-es tábort, amely az azt követő években gyors ütemben bővült. Az első - lengyel - áldozatok 1940. június 14-én érkeztek ide, az iparszerű népirtás 1942 elejétől folyt a holokauszt szimbólumává vált táborban. Különböző becslések szerint 1940 és 1945 között 1,1-1,5 millió embert deportáltak a nácik ide, túlnyomó többségük zsidó volt és a tábor gázkamráiban pusztult el. Magyarországról 1944. május 15. és július 9. között zajlottak a deportálások. Az emberek többségét Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol legtöbbjüket megölték.
A lengyel parlament 1947 júliusában döntött arról, hogy a koncentrációs tábor fennmaradt részén, Auschwitz I és II. területén létrehozza az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumot. Az UNESCO 1979-ben nyilvánította a világörökség részévé a helyet.