Zbig, ahogyan a lengyel származású amerikai külpolitikai stratégát becenevén emlegetik, egész életében a nála valamivel idősebb nagy előddel, Henry Kissingerrel vetélkedett. Ők ketten nem ellenfelek, egymást becsülő örök riválisok, mindkettőjük munkássága meghatározó jelentőségű volt az amerikai külpolitika egy-egy szakaszának alakításában.
Brzezinski életművének ismertetésével eddig adósak voltak
Máig sem mondtak le fő szenvedélyükről, a világ stratégiai folyamatainak elemzéséről. A 90 éves Kissinger művei már klasszikussá váltak, életéről vaskos köteteket írtak tele, a 86 éves Brzezinski nem kevésbé izgalmas életművének elemzésével még adósak voltak az amerikaiak.
Hosszú utakon Zbigniew Brzezinski volt a legkedvesebb útitársam, írta a könyv előszavában a nemzetbiztonsági tanácsadóról egykori főnöke, Jimmy Carter.
"Lehet, hogy sokat vitatkoztunk, de soha nem unatkoztunk" - magyarázta meg a volt elnök, aki nehéz helyzetekben támaszkodott a Harvardon végzett elemző "éleslátásról és kreativitásról" tanúskodó megjegyzéseire.
Carter külügyminisztere, Cyrus Vance visszafogott személyiség volt, így a nyilvánosság előtt - s bizalmas diplomáciai küldetéseken - gyakorta Brzezinski tolmácsolta a 39. elnök külpolitikai szándékait.
Charles Gatinak illusztris szerzőket sikerült megnyernie, hogy Zbig életének egy-egy szakaszát elemezzék.
A volt nemzetbiztonsági tanácsadó laudációját a világhíres filozófus, Francis Fukuyama írta. Az egyik tanulmány
szerzője David Rothkopf, a Foreign Policy folyóirat vezérigazgató-főszerkesztője. Az új amerikai külpolitikai elit bemutatását Justin Vaisse francia történész vállalta.
A Nemzetbiztonsági Tanácsban végzett munkáról Robert Hunter, a volt amerikai NATO-nagykövet számolt be. Patrick Vaughan amerikai történész, a hidegháború kutatója írt Brzezinski és II. János Pál pápa kapcsolatáról. Brzezinski közel-keleti politikáját David Ignatius, a The Washington Post vezető szerkesztője, kolumnistája elemezte.
Brzezinskit, a stratégiai gondolkodót Adam Garfinkle, a The American Interest alapító-főszerkesztője jellemezte. Stephen F. Szabo, a Transzatlanti Akadémia ügyvezető igazgatója írt jellemzést Brzezinskiről, a professzorról.
Különösen érdekes része a könyvnek a záróinterjú, amelyben Charles Gati kérdéseire válaszolva Brzezinski professzor vall saját magáról, s azokról az emberekről és ügyekről, akik és amelyek meghatározó szerepet játszottak életének alakulásában.
Brzezinski bevallotta, nem érzi magát "született amerikainak", de amerikainak igen, s fontos volt számára, hogy azonosulhasson Amerikával, s az is, hogy mások elfogadták amerikaiként. Beszélt egy kevéssé ismert incidensről, amikor a világ a nukleáris konfliktus szélén táncolt, tévedésről, 200 orosz rakéta kilövéséről szóló téves információról volt szó, amely azonban könnyen végzetessé válhatott volna.
II. János Pál pápához fűződő viszonya kapcsán elmondta: a pápa "lenyűgöző módon ötvözte magában a spiritualitást és a politikai érzékenységet". Charles Gati a budapesti könyvbemutatón is elmondta a könyvben szereplő egyik történetet: a szovjet vezetés abban a hitben élt, hogy Brzezinski "járta ki" amerikai és német püspökök révén a lengyel Karol Wojtyla pápává választását.
A pápa maga is tudott a "nagy összeesküvéssel" kapcsolatos pletykákról, s egyszer, amikor Brzezinskit Rómába invitálta, tréfálkozva mondta neki: "Maga választott meg. Akkor illene néha felém néznie."
Brzezinski a beszélgetés során elismerte, noha támogatta Barack Obama megválasztását, s lenyűgözték első találkozásaik, ma már kritikusan viszonyul az elnökhöz, úgy véli, az idő nem igazolta, hogy jó stratéga lenne, s különösen a közel-keleti zűrzavart rója fel a washingtoni "stratégiai elszántság hiányának".
Carter nemzetbiztonsági tanácsadóját annak idején keményvonalasnak tartották, az elmúlt években Bush iraki háborújának éleshangú bírálójaként nyilatkozott. Ő maga nem ért egyet azzal, hogy valaha háborúpárti lett volna. "Mindig azt a politikát támogattam, amelyik a hidegháborús viszonyok között lehetővé tette számunkra a túlélést, olyan stratégia kialakítására törekedtem, amelyet békés beavatkozásnak neveztem" - mondta.
Brzezinski, aki pályáját a totalitarizmus természetrajzának tanulmányozásával kezdte, eredményei közül arra a legbüszkébb, hogy a hidegháború sikeresen, vérontás nélkül zárult le, s ehhez ő maga is hozzájárult. A Zbig - Zbigniew Brzezinski, a stratéga című kötet, történelmi képanyaggal, alapos név- és tárgymutatóval a Noran Libro kiadó gondozásában jelent meg.
