További 40 ezer hektár földterületre hirdet pályázatot a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Tervezik a kiírt területek művelési ágának szélesítését is - értesült a Napi Gazdaság. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kilátásba helyezte azt is, hogy azokban az esetekben, amikor a pályázat sikertelenül zárult, vagy érvénytelen volt, ismét meghirdetik az érintett állami földeket, illetve bevonják a megbízási szerződéssel művelt területeket is. A szakemberek szerint nagy kérdés, hogy az NFA hozzányúl-e a miniszterelnök holdudvarához tartozó és jelentős állami földeken megbízási szerződéssel, olykor állítólag a nélkül gazdálkodó nagybirtokosok földjeihez is.
Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke a Népszavának kifejtette, ez a bejelentés azt jelenti, hogy a kormányzat késztetést érez arra, hogy folytassák amit elkezdtek, vagyis a "haverok" földhöz juttatását. Azzal nincs baj, hogy a lejárt szerződések miatt pályáztat az NFA, az már annál nagyobb probléma, hogy a szervezet nem ellenőrizte érdemben az elmúlt két évben azt, hogy a nyertesek betartották-e a vállalt kötelezettségeket. Ha megtették volna, akkor számukra is kiderülhetett volna, hogy sok esetben a pályázati kiírás alapfeltétele, az állattartás csak igéret maradt, nem születtek új munkahelyek és nem létesültek élelmiszerfeldolgozók sem - jegyezte meg Gőgös Zoltán. A szocialista szakpolitikus szerint inkább ezekkel az ügyekkel kellene foglalkozni.
Sallai Róbert Benedek, az LMP vidékfejlesztési szakszóvivője lapunknak elmondta, a Fidesz számára az állami földbérlet-pályázati rendszer is csak az erőforrások feletti rendelkezés megerősítésének hatalomtechnikai eszköze. Ez sem szól másról, mint hogy a kormánypárt be akarja betonozni a hatalmát a gazdaságba. A következő országgyűlési ciklusban az LMP színeiben képviselőként tevékenykedő szakember hangsúlyozta, a kormánypropagandával szemben nem a külföldiek földszerzése jelenti a legnagyobb veszélyt a magyar gazdákra, hanem az alacsony foglalkoztatás.
A VM szerint eddig 221 640 hektár földterületen volt eredményes a pályáztatás. Egy pályázó átlagosan 32 hektár bérleti jogát nyerte el. A nyertesek 82 százaléka természetes személy, akik a meghirdetett területek 72 százalékán gazdálkodhatnak. Az ellenzéki politikusok szerint ez mind jól hangzik, csak az a gond vele, hogy senki nem vizsgálta a személyek és az agrárvállalkozások, gazdálkodási tevékenységek közötti összefonódásokat. Így gyakran előfordulhatott, hogy egy személy, akár jelentős földterületekkel is, a családtagjai, illetve a cége bevonásával további területekhez juthatott.
Sallai Róbert Benedek hozzátette, a foglalkoztatást tekintve még csak nem is a gazdálkodási forma a meghatározó, mert konkrét példák igazolják, hogy természetes személy 4 ezer hektárra négy alkalmazottat jelentett be, míg egy 1500 hektáron gazdálkodó társaság 70 embernek ad munkát. Szerinte az állami földek esetében különösen azt kellene figyelembe venni, hogy hány munkahelyet képes teremteni.
Gőgös Zoltán egyebek mellett szóvá tette, hogy a pályázatok a jelek szerint továbbra sem lesznek nyíltak, áttekinthetők. Több helyről kapott olyan jelzéseket, hogy a vesztes pályázók úgy kapták vissza a pályázatukat, hogy egyértelműen kiderült, hozzá sem nyúlt senki, föl sem bontották.
