A társaság 60 napot kapott, hogy megszüntesse a jogsértő gyakorlatát, majd erről részletesen tájékoztassa a hivatalt. A MEKH honlapján közzétett határozat szerint a szervezet egyebek mellett kötelezte a szolgáltatót, hogy folyamatosan fokozott figyelemmel kövesse a visszakapcsolásra vonatkozó határidők teljesülését, valamint megtiltotta a több felhasználási helyet érintő ügyfélmegkeresések kezelésére alkalmazott módszer további használatát, és kötelezte a társaságot megfelelő eljárás kidolgozására. A határozat értelmében emellett a Főgáznak mintegy húsz településen kell ügyfélszolgálati irodát vagy ügyfélszolgálati fiókirodát nyitnia, illetve biztosítani az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehetőségét, továbbá tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint az ügyfélszabályzat elérhetőségét.
Az állam ezzel az intézkedéssel saját magára és Budapestre rótt jelentős többletterheket, miután a Főgáz 49 százalékban állami tulajdonban van, 51 százalékban pedig a fővárosé. Így szakértők szerint megtörténhet, hogy az állam - a Fidesz-kormány - által kierőszakolt rezsicsökkentés miatt pénzügyileg nehéz helyzetbe jutott Főgáz nem lesz képes végrehajtani az ugyancsak az állam - a MEKH - utasításait, vagy, ha igen akkor az jelentős pénzügyi ráfordítást igényel majd - a köztulajdonban lévő cég részéről.
Ám abban az esetben, ha az előírtakat mégsem hajtja végre a Főgáz, akkor az állam - a MEKH - tetemes bírságot szab ki a tulajdonosokra, vagyis a kormányzatra és a fővárosra, amit azok kénytelenek lesznek befizetni, az államnak, egyéb forrásuk nem lévén, az adófizetők pénzéből. Így az állam mindenképpen kárt okoz magának, azaz, az adófizetőknek. Arról nem is beszélve, hogy a szolgáltató cégek államosítása már eddig is több százmilliárd forintjába került az adózóknak, amelynek megtérülésére deklaráltan nem számíthat a társadalom, miután a kormány közölte, hogy nonprofit jelleggel működnek majd a közpénzből államosított társaságok. Így a befektetett óriási nagyságú tőke megtérülése szóba sem jöhet.
A Főgáz esetéhez hasonló a helyzet a többi állami tulajdonú áram-, és gázszolgáltatónál, csakúgy mint az ivóvíz- és szennyvíztársaságoknál, illetve a rezsicsökkentés miatt ugyancsak a csőd szélére jutott önkormányzati szemétszállító, távhőszolgáltató, temetkezési, és kéményseprési cégeknél. Szakmai becslések szerint évente hozzávetőleg százmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek, hogy a kormány a támogatásaival életben tartsa a csak helyhatóságok által működtetett haldokló közműcégeket, amelyeket maga a kormányzat ítélt halálra a pártpropaganda céljából végrehajtott átgondolatlan rezsicsökkentésekkel - állítják hozzáértők.
Fizetésemelést kapnak a főpolgármester-helyettesek
Szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés arról a javaslatról, amely megemelné Tarlós István főpolgármester helyetteseinek fizetését. György István és Bagdy Gábor 2010 és 2014 között parlamenti képviselők voltak, a csökkentett létszámú parlamentbe azonban már nem fértek be. Költségátalányt kértek a közgyéléstől, ez Tarlós javaslatára 20 százalék lesz, ha megszavazzák. Bagdy esetében ez havi 132 280 forintot jelent, György esetében pedig 134 ezret. Bagdynak egyébként vagyonnyilatkozata szerint 21 ingatlantulajdona és 20 millió forint megtakarítása van.
