Egyetlen kilakoltatásnak sem lett volna szabad történnie a Kúria tavaly júliusi döntése óta - véli Lázár Dénes. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület (PITEE) elnöke hozzátette: egy jogállamban nincs szükség a szerződések utólagos, törvényhozással történő átírására, csak arra, hogy a bírók, bankok, közjegyzők, végrehajtók betartsák a meglévő törvényeket.
Mint ismeretes: az Alkotmánybíróság szerint a kormánynak lehetősége van törvényalkotással módosítani a már megkötött szerződéseket, de csak azzal a kitétellel, hogy mindkét fél jogos érdekét figyelembe veszik. A kabinet azonban mindaddig nem akar törvényt hozni a devizahitelekről, amíg az igazságszolgáltatás ki nem alakította álláspontját. A kormány már tavaly augusztus óta ígéri a devizahitelek kivezetését, de semmi előrelépés nem történt az ügyben.
A kormány tavaly novemberben döntött arról, hogy április 30-ig kilakoltatási moratóriumot hirdet. A kormány múlt szerdai ülésén döntött ennek meghosszabbításáról, az erről szóló törvényjavaslatot Giró-Szász András kormányszóvivő szerint hamarosan az országgyűlés elé terjeszthetik. Mindazonáltal a kilakoltatások megállítása logikus lépés, hiszen az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt nem állapítható meg pontosan a tartozások összege.
A moratórium éppen aznap járna le, amikor az Európai Bíróság ítéletet hirdet egy magyar devizahiteles perében. Mint ismeretes: a Kúria erre az állásfoglalásra vár, hogy meghozhassa jogegységi határozatát. A Kúria az úgynevezett Kásler-ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett Luxemburgnál, amelyben azt kérdezte, vizsgálhatja-e az árfolyamrés tisztességtelenségét.
A szerdai ítéletet megalapozó főtanácsnoki indítvány ismert, ettől azonban maga az ítélet a bírók döntése alapján eltérhet. A főtanácsnok legfontosabb javaslata szerint a devizaalapú hiteleknél a devizaváltás a főszolgáltatás része, amely nélkül a szerződés nem teljesülhet, így az árfolyamrésre vonatkozó kikötés tisztességtelensége nem vizsgálható.
A Kúria tavaly év végén jogegységi határozatot alkotott a devizahitelekről, melyben leszögezte, hogy pusztán azért nem jogsértőek a szerződések, amiért az árfolyamkockázatot az adósnak kell viselnie. Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés tisztességtelenségével kapcsolatban azonban a Kúria megvárja a luxembourgi bíróság véleményét, s annak ismeretében dönt. A Kúria korábban már nyilatkozott: jogegységi határozat csak ősszel születhet.
A kormány és a Fidesz is nagy érdeklődéssel várja az az Európai Unió bíróságának ítéletét. Szerintük jó esély van arra, hogy az adósok költségeinek egy részét megdobó egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében kedvező döntés szülessen. Ezzel szemben az egyoldalú szerződésmódosításokról nem fog dönteni Luxemburg, az árfolyamréssel kapcsolatban pedig a főtanácsnok indítványa alapján sok jóra nem számíthatnak a hitelesek. Mindenesetre a Kúria majd csak az Európai Bíróság döntése után egészítheti ki jogegységi határozatát.
A legfelsőbb magyar bírói testület korábban már jelezte: erre csak ősszel kerülhet sor. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a múlt héten a Klubrádiónak ismét elmondta: ki fogják vezetni a devizahiteleket. Szavaiból az is kiderül, egy árfolyamgáthoz hasonló megoldásban gondolkodik a kormány. Újabb végtörlesztésre nem kell számítani - legalábbis Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint. A bankvezér a pénzintézet pénteki éves közgyűlésén a 2011 végi végtörlesztést az elmúlt négy év legkárosabb döntésének nevezte.
Míg a Kúria és Luxembourg döntésére várunk, sorra születnek ítéletek a devizahiteles ügyekben, vegyes eredménnyel. Két hete a Debreceni Ítélőtáblán két ügyben az OTP nyerte a pert másodfokon. Az első, OTP Bank ellen zajló közérdekű perben az adósoknak adott igazat első fokon a bíróság. Az elsőfokú ítéletnek leginkább jelzésértéke van: az igazságszolgáltatás berkein belül nagy figyelem övezte a tárgyalást és az ítéletet is - mondta el lapunknak Lázár Dénes.
A PITEE elnöke szerint jogerős ítélet ősszel, a Kúria jogegységi döntése után születhet az ügyben. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a Fővárosi Törvényszék érvénytelennek nyilvánította az OTP Bank általános szerződési feltételeinek egy részét, mert azok sértik a jóhiszeműség és a tisztesség követelményei mellett az objektivitás, szimmetria és arányosság elvét is.
A bíróság helyt adott azon ügyvédi érvelésnek, miszerint a kamat és a költségek egyoldalú emelését megengedő banki feltétel az ügyfélre hátrányos és tisztességtelen is, mivel a hiteltörvény szerint csak egyértelmű kikötés adhat alapot a hiteldíjak egyoldalú módosítására. Akkor egyértelmú az egyoldalú emelésre jogot biztosító rendelkezés, ha abból kiderül, hogy melyik költség milyen feltételek esetén és mekkora mértékben fog módosulni, márpedig ez a bank kikötéseiből nem derül ki.
A fogyasztók sem megismerni, sem ellenőrízni nem tudják a hitel kockázatának, forrásköltségének a változását, az okok összefüggéseit és következményeit. Megállapította a bíróság, hogy a vitatott banki szabályzat nem a hitelnyújtásra, hanem a bank egyoldalú szerződésmódosítási jogának gyakorlására vonatkozik, ezért vizsgálható annak tisztességtelensége, amit az is lehetővé tesz, hogy a hiteltörvény sem tartalmaz egyoldalú szerződésmódosítási okokat.
A per azért kiemelten fontos, mert nem egyéni ügyről, hanem közérdekű keresetről döntött a bíróság, így a jogerős ítélet az OTP Bank minden hitelesére érvényes lesz. Ráadásul az általános szerződési feltételek, melyeknek érvénytelenségét kimondta a Fővárosi Törvényszék, a forinthitelesekre is érvényesek. A közérdekű pert egy civil, Lázár Dénes kezdeményezte, holott ilyet már sokkal korábban is indíthatott volna a pénzügyi felügyelet.