USA;Dél-Korea;

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Obama kiállt szövetségese mellett

Beárnyékolta Barack Obama amerikai elnök dél-koreai látogatását Phenjan és Szöul mind hűvösebbé váló viszonya. Az amerikai elnök Szöulba érkezése előtt a dél-koreai haditengerészet figyelmeztetőlövéseket adott le, mert két észak-koreai hajó Dél-Korea felségvizeire hatolt be. 

Obama és vendéglátója, Pak Gün Hje elnök hitet tettek a két ország barátsága mellett. Az amerikai elnök támogatásáról biztosította vendéglátóját, s világossá tette, Amerika megvédi Dél-Koreát. A két elnök tárgyalásain elsősorban arról volt szó, hogyan kezeljék Phenjan mind gyakoribb fenyegetéseit. Szakértők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Észak-Korea - kihasználva az amerikai elnök jelenlétét - még a hétvégén újabb, immár negyedik kísérleti atomrobbantást hajt végre. Jun Bjung Sze dél-koreai külügyminiszter úgy vélte, Phenjan technikailag képes lenne erre.

Phenjan állandó fenyegetéseinek már meg is vannak a következményei. Dél-Korea hadseregének tevékenysége fölött az 1950-1953 közötti koreai háború óta az Egyesült Államok gyakorolja a felügyeletet, ez az úgynevezett „háborús idők hadműveleti ellenőrzése”, az OPCON. Washington azonban azt tervezte, hogy 2015-ben átadja Szöulnak az ellenőrzést. A Yonhap dél-koreai hírügynökség azonban arról számolt be, hogy Obama azt közölte vendéglátójával, hazája átgondolja a döntést. (1994-től békeidőkben Szöul irányíthatja hadseregét).

Az ellenőrzés átadásának esetleges elhalasztása nem meglepő, Washington már 2006-ban és 2010-ben is hasonló lépésre kényszerült, Szöul ugyanis többször kérte, hogy a parancsnokság amerikai felügyelet alatt maradjon. Dél-koreai főtisztek ugyanis úgy vélik, az ország még nem áll készen arra, hogy saját maga vezényeljen le egy esetleges Észak-Koreával szembeni háborút.

Tajvan földrajzilag kis sziget, politikai státusza vitatott, de masszív gazdasága és technikai fejlettsége miatt Ázsia egyik legdinamikusabb "tigrisének" számít. Ezért is telt meg zsúfolásig a brüsszeli Ázsiai Tanulmányok Európai Intézete (EIAS) előadóterme azon a konferencián, amely Tajvan helyzetével, és az Európai Unióval való kapcsolatával foglalkozott. Az EU és Tajvan közti kereskedelem összege évente mintegy ötven milliárd euró, jelentős tajvani export-többlettel, a kis sziget számos jelentős beruházással rendelkezik Európában.