Alkotmánybíróság;Együtt-PM;győzteskompenzáció;

- Alkotmánybírósághoz fordul az Együtt-Pm

 Az Együtt-PM véleménye szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét, ezért a szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul - közölték csütörtökön az MTI-vel. Hozzáteszik, hogy emiatt jogtechnikai okból a Kúriánál kérik, hogy vizsgálja felül az áprilisi választás listás eredményét.

A szövegben úgy fogalmaznak, hogy beadványukkal nem megkérdőjelezni kívánják az országgyűlési választások eredményét, hanem a "szavazategyenlőség jogelvének érvényesítését" szeretnék elérni. 

Indokolások szerint az egyéni kerületekre épülő többségi választójogi rendszerekben, a nemzetközi gyakorlatban is ismeretlen a győztes jelölt kompenzációja, mert a szavazatok kisebbségével egyébként is a mandátum egészét megszerzi a jelölt. A többségi jellegből "kényszerítően következő felülreprezentációt" a győzteskompenzáció mesterségesen, alkotmányos indok nélkül erősíti, ami viszont az Együtt-PM véleménye szerint sérti a szavazatok egyenlő súlyának alkotmányos követelményét - folytatják.

Ahhoz azonban, hogy a kérdésben az Alkotmánybíróság dönthessen, az alkotmánybírósági törvény szerint először az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét kell megtámadni a Kúrián, ezért az Együtt-PM "e jogtechnikai indokból" felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához - közlik.

Németh Szilárd tavaly december közepén kötelezővé tette az addig ismeretlen fogyasztóvédelmi referensképzést. Ezzel gyakorlatilag egy időben egy közeli munkatársa, Asztalos Dávid megalapította az azóta tízmilliós állami megrendeléseket bezsebelő referensképző céget - hívja fel a  figyelmet közleményében az MSZP.