A szövegben úgy fogalmaznak, hogy beadványukkal nem megkérdőjelezni kívánják az országgyűlési választások eredményét, hanem a "szavazategyenlőség jogelvének érvényesítését" szeretnék elérni.
Indokolások szerint az egyéni kerületekre épülő többségi választójogi rendszerekben, a nemzetközi gyakorlatban is ismeretlen a győztes jelölt kompenzációja, mert a szavazatok kisebbségével egyébként is a mandátum egészét megszerzi a jelölt. A többségi jellegből "kényszerítően következő felülreprezentációt" a győzteskompenzáció mesterségesen, alkotmányos indok nélkül erősíti, ami viszont az Együtt-PM véleménye szerint sérti a szavazatok egyenlő súlyának alkotmányos követelményét - folytatják.
Ahhoz azonban, hogy a kérdésben az Alkotmánybíróság dönthessen, az alkotmánybírósági törvény szerint először az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét kell megtámadni a Kúrián, ezért az Együtt-PM "e jogtechnikai indokból" felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához - közlik.