Nagyvonalú vevőnek bizonyult a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amikor megvásárolta az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) korábbi székházát. A szakmai érdekvédelmi szervezetnél annyit megerősítettek a Népszava kérdésére, hogy a jegybank vette meg a fővárosi Kálmán Imre utca 20. alatti patinás irodaházat 2013 szeptemberében, de az árat nem mondták meg. Ez tehát az egyik ügylet, amelyről az MNB-botrányt kirobbantó Index cikk szólt bő egy hete. A portál akkor azt írta, nem tudják, hogy az utca melyik épületéről van szó, de körülbelül 500 millió forint volt a vételár.
Az IPOSZ már 2013 januártól szerette volna eladni az ingatlant, hogy ez végül sikerült, az illetékes így kommentálta lapunknak: "hál' istennek!". A Népszava úgy tudja, korábban egy vevő 370 milliót kínált, neki is adták volna, már a szerződés aláírására készültek, amikor "deus ex machina" megérkezett az MNB félmilliárdos ajánlata, vagyis ráígértek az ajánlatra 35 százalékot.
Felmerül, hogy mire kellhet a jegybanknak az épület. A válaszhoz közelebb visz , ha megvizsgáljuk, mit jelölt meg az MNB menedzsmentje az fb érdeklődésére az igazgatóság által tavaly december elfogadott határozat magyarázataként. Ebben ugyanis arról döntöttek, hogy egy 50 milliárd forintos keretet különítenek el ingatlanvásárlásra, egy 40 milliárdosat pedig a meglévő és a jövőben megvásárolandó ingatlanok felújítására, átépítésére valamint rekonstrukciójára. Mindkét keret 2014 első félévére szól. Róna Péter azt mondta lapunknak, az fb-nek két okot mondtak: a jegybankba olvadt pénzügyi felügyelet helyigényét (a korábbi, bérelt székházból kiköltöztek), másrészt "a társadalmi felelősségvállalási program megvalósítását (például oktatási célok, látogatóközpont elhelyezése), valamint a belső képzések helyszínének biztosítását". Magában a határozatban csak a második cél szerepel. Az fb az első célt nem kifogásolta, a második esetében azonban felmerültek kételyek a jogszerűséggel kapcsolatban.
Az igazgatósági határozat nem mond semmit arról, hogy miért kell ekkora, összesen 90 milliárd forintos keretet elkülöníteni ingatlancélokra. Ha az IPOSZ-székház árából indulunk ki, csak a mindössze fél évre szóló vásárlási keret száz teljes, háromemeletes belvárosi házra elég! Nehéz elképzelni, hogy az MNB-nek ekkora ingatlanmennyiségre lenne szüksége munkatársai elhelyezésére, akármilyen oktatási célra, vagy bármire, ami beletartozhat működésébe. Az MNB-botrányban folytatódnak a feljelentések is. Az MNB - közleménye szerint - "büntetőfeljelentést tett Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő kijelentései kapcsán". A közlemény nem utal arra, hogy a feljelentők milyen bűncselekményt véltek felfedezni. A szöveg azonban három valótlanságot is tartalmaz.
Az áll ugyanis benne, hogy "Róna Péter az ATV-ben azt állította, hogy az Index 2014. április 16-án megjelent >>Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül<< című cikkében foglalt állítások túlnyomó része helytálló, és azt közölte, hogy a felügyelőbizottság azon a véleményen volt, hogy az MNB működése nem jogszerű". Valójában Róna nem mondott ilyet az ATV-ben, azt mondta, hogy az fb nem találta a jogi alapját az Index-cikkben említett, összesen 130 milliárd forintos keret elköltésének. Ez viszont igaz, az fb utolsó jelentésében (a testület mandátuma az új összetételű országgyűlés megalakulásával lejár) azt írta, a magas összegű ráfordítások felvetik, hogy e szándékok találkoznak-e a tulajdonos, alapító, részvényes (vagyis a gazdasági tárca) szándékával. Másrészt azt, hogy a jegybanktörvény rendelkezéseiből nem vezethetők le olyan nagyszabású programok, mint amilyenekről szó van.
Az fb-jelentést a testület egyhangúan fogadta el, vagyis megszavazta Járai Zsigmond elnök, az első Orbán-kormány idején kinevezett pénzügyminiszter majd jegybankelnök, Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős jelenlegi államtitkára és a Fidesz-KDNP két delegáltja is - hívta föl a figyelmet Róna Péter. A jegybanki feljelentőközlemény a következőkkel folytatódik: "így a jegybank - többek között - törvényi felhatalmazás nélkül vásárolt hegedűt és képzőművészeti alkotásokat". Mármint hogy ezt mondta volna Róna. De nem mondta. Azt mondta, hogy szóba került, hogy Lajkó Félix használatára vásároljanak egy hangszert. Ezt egyébként az MNB-menedzsment le is írta az fb érdeklődésére, sőt, a művész maga is beszélt e tervekről az Indexnek. Más kérdés, hogy a hegedűt - eddig - nem vették meg, de ilyet senki, még a hírportál sem állított.
"Tekintettel arra, hogy Róna Péter állításai minden ténybeli alapot nélkülöznek, és azt a hamis látszatot keltik, mintha a felügyelőbizottság kifogásolta volna az MNB működésének jogszerűségét, az MNB Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő, valótlan kijelentései kapcsán büntető feljelentést tett." Így ér véget a közlemény. Láthattuk azonban, hogy Róna kijelentései igazak, és azt is, hogy az fb igenis kifogásolta a programokat.
A portál hiába kérdezősködött, senki nem tudta megmondani, mi értelme annak, hogy az MNB 9,5 milliárd forint közpénzt fizet ki arra, hogy egyedül az övé legyen a lakossági és vállalati átutalásokat lebonyolító Giro Zrt. Az MNB a múlt héten megszerezte a magyarországi bankoktól a cég több mint 86 százalékát, két hónapon belül megveszi a maradékot is, de már a májusi közgyűlésen átveszi a vállalat irányítását.
A céggel az MNB lényegében azt a rendszert vette meg, amely a magyarországi átutalások döntő részét bonyolítja. A Giro által működtetett rendszeren keresztül zajlik minden egyenként kisebb összegű, kevésbé sürgős belföldi forintátutalás, ami két, Magyarországon működő hitelintézet között történik.
A hvg.hu több banki vagy bankokkal foglalkozó szakértőt is megkeresett, de a legtöbben értetlenül állnak az ügylet előtt. A cég felvásárlásának tervéről már fél éve felröppent a pletyka a szektorban, de ésszerű magyarázattal a szakemberei akkor sem találkoztak. Az egyetlen értelmezés, amelyet több szakember egymástól függetlenül megfogalmazott, az az aggály volt, hogy az MNB az eddiginél jóval többet láthat majd a tranzakciókból.
Az ügyre reagált Burány Sándor, MSZP-s országgyűlési képviselő is. Matolcsy György azonnal adjon magyarázatot, miért akar turkálni a cégek és az állampolgárok átutalásai között! Mire kell neki és a Fidesznek ez az adatbázis? Milyen újabb megfélemlítésre készülnek? Mivel akarják zsarolni a cégeket és az embereket? - írja közleményében a szocialista politikus.
