A kormány gazdaságpolitikája arra utal, hogy tudatosan gyengíti a forintot - vélték a Raiffeisen elemzői. Az elmúlt egy évben mintegy 4-5 százalékkal értékelődött le a hazai fizetőeszköz. E mögött a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásának szándéka állhat. Török Zoltán a Raiffeisen vezető elemzője úgy vélte, ez valóban segíti ennek a szegmensnek a versenyképességét. Más vélemények szerint viszont ez legföljebb az exportra dolgozó kkv-k számára jelenthet előnyt a 305-310 forintos euró. A devizahitelesek pedig egészen biztosan rosszul járnak. Az elemzők szerint jó esetben legföljebb őszre rukkolhat elő a kormány valamiféle hiteleseket segítő mentőcsomaggal.
A vezető elemző azt sem zárta ki, hogy az év végére az euró-forint árfolyama elérheti a 320 forintot is, de jövőre még valamivel ezt a szintet is meghaladhatja. A Raiffeisen elemzői a miniszterelnök "folytatjuk" kijelentéséből is arra következtettek, hogy konszolidáció várható a gazdaságpolitikában, tartós lesz a 3 százalék alatti államháztartási hiány, de nagy átalakítások az államháztartás alrendszereiben nem várhatóak. Török Zoltán megjegyezte, a költségvetésben kisebb mértékűek lesznek a kiigazítások mint eddig - más kifejezéssel a megszorítások - de "Időnként bele kell piszkálni, hogy teljesíthető legyen a hiány". Nem folytatható a rezsicsökkentés, a kormány elment a falig, az infláció előbb évi 2, majd 3 százalék feletti szintre emelkedik - válaszolta a Népszava kérdésére Török Zoltán. A magasabb infláció előnyös a gazdaságnak, mert a túl alacsony mértékű pénzromlás már gátolja a növekedést.
A vezető elemző várakozásai szerint a következő négy évben tovább növekszik az állam szerepe a gazdaságban, elsősorban az államosítások révén. Példaként említette, hogy már az év végére egy nagy állami energiaszolgáltató konglomerátum alakulhat ki. Török kifejtette, ha a kormány valamilyen piaci rendellenességet vél fölfedezni, akkor egy piacgazdaságban a szabályozórendszeren keresztül szerencsésebb azt elhárítani, mint a tulajdonviszonyokba belenyúlva.
Nem várható az adórendszerben sem jelentős változás, az már az elmúlt kormányzati ciklusban megtörtént. Míg 2008-ban a költségvetési adóbevételek 26 százaléka származott a lakosságtól, addig 2013-ban már csak 16 százalékot értek el. Ez jelentős mértékben tovább nem mérsékelhető. A fogyasztási jellegű adók aránya viszont ugyanebben az időszakban 37-ről 42 százalékra emelkedtek és csökkent a vállalatok befizetései is. Az egy számjegyű szja bevezetése pedig csak akkor képzelhető el, ha ez valamilyen módon ellentételezik - válaszolta egy kérdésre a vezető elemző. Ez azonban csak újabb különadókkal, vagy a fogyasztási típusú adók további növelésével képzelhető el, így legföljebb a kormányzati ciklus második felében valósulhat meg egy ilyen politikai lépés.
A tavalyi 1,1 százalékos gazdasági növekedés termelési oldalán 0.9 százalék a mezőgazdaságból, a többi az építőiparból származik, ami nem túl egészséges szerkezetű növekedés. A felhasználási oldalon a fogyasztás kétharmada a főleg uniós forrásból fedezett állami beruházásokból származott, a többi az export nettó bővülése. Török Zoltán lapunknak megerősítette, a kivitelben döntő súlyt képviseltek a multi cégek, főképp az autóipar. Ez a felállás marad továbbra is, de az állam súlya a fogyasztásban némileg mérséklődik. A Raiffeisen Bank elemzői idén 2 százalék körüli GDP növekedésre számítanak, s ebből 1 százalék lehet az állami szerepvállalás.
A minősítők olyasmit is néznek, hogy a nyugdíjrendszer évtizedes távlatban fenntartható-e. Márpedig 4-5 év múlva jelentkezni fog a kiegyensúlyozatlanság, ismét lépni kell majd, például emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy át kell alakítani az egész szisztémát - magyarázta Németh Dávid.
Szakértői vélemények szerint Magyarország az év végén, 2015. elején számíthat esetleg felminősítésre, de ez nagyban függ a gazdaságpolitika alakulásától.
A mezőgazdaságban az elmúlt 15 évben minden negyedik munkahely megszűnt, ha a '95-ös foglalkoztatási szinthez viszonyítunk, akkor minden második. Az iparban 1999 óta pedig minden nyolcadik állás tűnt el. Miközben a kormányfő a termelést,a mezőgazdaságot erőlteti, a modern gazdaságokban a szolgáltatás a húzóágazat és Magyarországon is az teremti a legtöbb új munkahelyet.
Az elemzők a jövő héten 0,1 százalékpontos kamatvágást várnak az Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsától és elképzelhetőnek tartják, hogy év végére 2,4 százalékon beáll az alapkamat. Az elemzők szerint az év végén az uniós jegybankok elkezdhetik az alapkamat emelést, de szerintük ebben a sorban az utolsók között lesz az MNB.
Török Zoltán a Népszavának elmondta, Magyarország a GDP arányos beruházásokat tekintve az unió sereghajtói közé tartozik. Mostanra talán már elértük a mélypontot, de az igaz, hogy mikroszkopikus növekedés is főleg az állami programoknak köszönhető.
