Az azonban elképzelhető, hogy a listák száma végül ennél kisebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlások ellenőrzésénél kiderül, hogy valamelyik pártnak nincs meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.
A sorsolás értelmében a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Modern Magyarország Mozgalom Párt, Új Magyarország Párt, Demokratikus Koalíció.
EUobserver: Magyarországon a második helyért folyik az igazi harc
A Fidesz minden bizonnyal a májusi EP-választáson is a legtöbb szavazatot kapja, ám az még kérdéses, hogy a jól szervezett Jobbik vagy az útkereső baloldali, liberális pártok futnak be második helyen - írja az EUobserver uniós ügyekkel foglalkozó portálon kedden közzétett cikkében Lőrincz Marcell.
Lőrincz, a Szubjektív Értékek Alapítvány igazgatója, valamint az Európai Rasszizmus-ellenes Hálózat magyarországi koordinátora szerint döntő lehet a sérülékeny csoportok, a romák, a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű (LGBT-) közösség vagy a zsidó közösségek szavazata, ám megnyerésükhöz nem elég rámutatni, hogy a Jobbik rasszista, hanem valami pozitívat kell számukra ajánlani.
Ki lehetne emelni, milyen kedvező hatásai vannak az uniós tagságnak, hogy az EP-képviselők hogyan erősítenék az emberi jogokat, és javítanák a magyarok életkörülményeit a következő ciklusban - írja az EUobserveren Lőrincz.
A szerző szerint a Jobbik a parlamenti választásokon annak köszönhetően tudta növelni szavazótáborát, hogy korábban szélsőséges és rasszista megítélése dacára új, "barátságos" arcát tudta megmutatni a kampányban, és kerülte az "etnikai-rasszista" témákat, ehelyett az "általános populizmusra", a rendpártiságra, a munkahelyteremtésre és egy jobb élet ígéretére összpontosított, amivel régi radikális támogatóit is meg tudta tartani, és új, kevésbé radikális szavazókat is szerzett.
Lőrincz Marcell úgy véli, továbbra is a baloldali koalíció a második legjelentősebb ellenzéki erő, de újra kell gondolnia stratégiáját, máskülönben elveszítheti ezt a pozíciót. A cikk írója ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedik, hogy a "rendpárti" kommunikáció többet árthat, mint amennyit használ, mert ez sosem volt része a szociáldemokrata értékrendnek.
Korábban írtuk:
Lejárt kedden, 16 órakor a listák bejelentésére nyitva álló határidő az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak májusi választására, az öt nyilvántartásba vett lista mellett további hatot jelentettek be kedden, azaz legfeljebb 11 párt, illetve pártszövetség listája szerepel majd május 25-én a szavazólapon.
Az EP-választáson azok a pártok állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól, az ajánlások leadására és a lista bejelentésére 16 óráig volt lehetőség.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábban már öt listát nyilvántartásba vett: az MSZP-ét, a Fidesz-KDNP-ét, a Jobbikét, az Együtt-PM-ét és a Demokratikus Koalícióét (DK).
Kedden, a 16 órai határidő előtt további hat párt adta le az ajánlásgyűjtő íveket: A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a Lehet Más a Politika, a Modern Magyarország Mozgalom, a Seres Mária Szövetségesei, valamint az Új Magyarország Párt.
A leadott ajánlásokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi, az NVB pedig a bejelentéstől számított három napon belül dönt a lista nyilvántartásba vételéről.
A listákon legfeljebb 63 jelölt állítható, háromszor annyi, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt neve kerül fel.
A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni vagy arról levenni. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát, vagy írásban lemond a jelölésről - helyére a listán soron következő lép.
A lista bejelentéséhez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy van választójoguk és elfogadják a jelölést.
Az MSZP határozott érdekképviseletre törekszik az EP-ben
A szocialista párt erős, határozott érdekképviseletre törekszik az Európai Parlamentben – jelentette ki Ujhelyi István kedden Szegeden sajtótájékoztatón.
Az MSZP európai parlamenti listájának második helyén szereplő politikus azt mondta, a Fidesznek és a Jobbiknak nincs joga "kicsinyes belpolitikai játszmái" miatt kockáztatni Magyarország európai uniós tekintélyét, kapcsolatrendszerét és a következő évek fejlesztési forrásait.
Magyarország mintegy 10 ezer milliárd forint fejlesztési forrást használhat föl a következő uniós ciklusban. Ha a kormány a szokásos szabadságharcát vívja, illetve ha a Jobbik az EP-kampányban is uniós zászlót éget vagy dob ki az Országház ablakán, azzal nem szolgálja Magyarország érdekeit – fogalmazott Ujhelyi István. Hozzátette: "ez a hazaárulás a modern, 21. századi, európai uniós Magyarország szempontjából".
Ipsos: Belpolitikai megfontolások az uniós választáson
Az emberek többsége az EP-választáson belpolitikai szempontokat vesz figyelembe, ez a magyar szavazókra különösen jellemző - derül ki az Ipsos tizenkét uniós tagállamban végzett felmérésének eredményéből.
E szerint a megkérdezett 9300 ember 42 százaléka arra a pártra fog voksolni, amelytől a legtöbb pozitív választ remélheti országa számára. További 11 százaléknyian olyan pártra szavaznak, amellyel leginkább kifejezik kritikájukat a hazájukban zajló folyamatokkal, kormányzati teljesítménnyel kapcsolatban. Az uniós polgárok mindössze 13 százaléka figyel a pártok európai programjára.
Magyarországon ennél markánsabb eredményeket mértek: a választók 55 százaléka oda szavaz, amely párttól az ország fellendülését várhatja, 15 százalékot pedig az aktuális hatalom elutasítása befolyásol. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka utalt arra, hogy a pártok Európai Unióhoz való viszonya alapján mérlegel.
A magyarok mellett a britek körében gyakoriak a belső viszonyokra alapozó megfontolások, és leginkább a németek és a svédek döntenek majd az EU-ra figyelve.
A felmérés szerint a résztvevő országok polgárainak 35 százaléka nem foglalkozik az EP-választással. A legérdektelenebbek a csehek, náluk ez az arány 52 százalékos, míg Magyarországon 26 százalékos.
Az is kiderült, hogy az európai polgárok - a magyarok is - Németország gazdasági erejét, befolyását tartják a legnagyobbnak.
Kevesebb kamu az EP-szavazólapon?
Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 36 pártot vett nyilvántartásba, közülük csak 22 párt, illetve pártszövetség kérte ki az ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a támogató ajánlások gyűjtéséhez. Közülük öten - az MSZP, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció (DK) - már le is adták a szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, és a NVB még a múlt héten nyilvántartásba vette a listájukat, így ezek a szervezetek már biztosan szerepelnek majd a szavazólapon.
Az tehát már biztos, hogy lényegesen kevesebben szerepelnek majd a választási dokumentáción, mint a parlamenti választáson, ahol 18 párt tudott országos listát állítani, így ezek a szervezetek nemcsak jelöltjeik után, hanem pártként is kaptak állami támogatást, fejenként több százmillió forintot. Most, vélhetően épp az állami támogatás "hiánya" áll annak hátterében, hogy lényegesen kevesebben vágynak a szavazólapra.
Már csak ezért is biztosnak látszik, hogy az elkövetkező hetekben mérsékeltebb kampányra lehet számítani, mint az áprilisi választás előtt. Azt az NVI közölte a hétvégén, hogy az EP-listát állító pártok ezúttal több mint kétmillió (2 131 500) forintért juthatnak hozzá a választók név- és lakcímadataihoz.
A választók mozgósítása már csak azért is fontos, mert az EP-voksoláson a részvételi arány általában sokkal alacsonyabb, mint az országgyűlési választások első fordulójában. Míg az utolsó négy országgyűlési voksoláson a részvételi arány 56 és 70 százalék között mozgott, addig az eddig megtartott két EP-választáson nem érte el a 40 százalékot sem. => B.I.M.