büntetőper;Varga Béla;hadbíró;

- Nem lesz, aki tárgyalja a hadbíró perét?

Elképzelhető, hogy nem lesz Magyarországon olyan másodfokú bíróság, amely tárgyalhatná a nemrég nem jogerős ítélettel bűnösnek talált Varga Béla volt hadbíró büntetőperét. Az eljárást eddig a Szegedi Ítélőtábla katonai tanácsa folytatta, és az országban egyetlen másodfokon eljáró katonai tanács van, a Fővárosi Ítélőtáblán. Márpedig az ott ítélkező katonai bírák könnyen lehet, hogy elfogultságot jelentenek be, hiszen mindannyian ismerik az évtizedek óta ítélkező Varga Béla dandártábornokot.

Elfogultság esetén csak erre az egy perre kellene alakítani - az országból "összeverbuválni" - egy másodfokon eljáró katonai tanácsot, ami példa nélküli lenne. A nem jogerős ítélet jogellenes fogva tartás és szigorúan titkos adattal visszaélés miatt bűnösnek találta a korábbi titkosszolgálati vezetők ügyében nyomozati bíróként eljáró Varga Bélát, aki ártatlanságát hangoztatta, és koncepciós ügyészségi eljárást emlegetett. Védője, Lakatos Viktor is azt mondta: fellebbeztek, mert a bíró ártatlan. Ismert, Varga volt az, aki korábban - az ügyészség indítványát elutasítva - nem küldte előzetesbe Szilvásy György volt titokminisztert a kémügyben.

Ezután nyugdíjazták és eljárás indult ellene. Ez sokáig államtitoknak számított, de az ügy minősítését végül a tavaly novemberi tárgyalás előtt megszüntették. Ezután derült ki, mi is a vád, ami jogi nonszensznek tűnt. Érdekessége az ügynek, hogy államtitoksértés ügyében csak a titokgazda, jelen esetben az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója tehet feljelentést. A vádak - melyekért végül első fokon is csak megrovást, vagyis a legenyhébb szankciót kapta Varga - komolytalanságát jelzi, hogy információink szerint Göbölös László vonakodott feljelentést tenni.

Az ügyészség első "érdeklődésére" ugyanis még nemleges választ adott, ám ez a levél nem szerepel a nyomozati iratok között, létezésére csak az AH-nak küldött újabb "sürgető" ügyészségi levélből lehet következtetni, amire viszont Göbölös László már megtette a feljelentést.

Teljes a hírzárlat Welsz Tamás egy hónappal ezelőtti, március 20-i titokzatos halála körül, talán emiatt sem meglepő az a lapunkhoz több, egymástól független titkosszolgálati forrásból is eljutott feltételezés, hogy a Simon-ügy kulcsfigurája valójában meg sem halt, hanem az ORFK Tanúvédelmi Szolgálatán keresztül "eltüntették", és bekerült a tanúvédelmi programba.