Egyik informátorunk azt is tudni vélte, hogy a társszervek segítségével a vállalkozó új személyazonosságával külföldön, Brazíliában telepedett le. Az, hogy mindez igaz-e, jó esetben soha nem fog kiderül - ez a program lényege. A 2002 tavaszán hatályba lépett tanúvédelmi törvény - hivatalosan a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001-es jogszabály - alapján a programba közkeletű nevével ellentétben gyanúsítottak, sőt vádlottak is bekerülhetnek. Welsz például a Simon-ügyben nem tanú, hanem gyanúsított volt - a volt politikusnak tulajdonított, de az ügyészség által be nem mutatott bissau-guineai útlevél miatt közokirat-hamisítással gyanúsították.
Legutóbb az idén év elejei Béke téri bankrobbantás egyetlen szemtanúja került be a tanúvédelmi programba, amelynek több fokozata is van. Első körben a hatóságok zároltathatják a védett személy adatait - ilyenkor nem adható ki információt róla, még más hatóságnak sem -, kaphat személyi védelmet és védhetik az otthonát. Következő fázis az illető életmódjának megváltoztatása. Országon belül más városba, megyébe költöztethetik, és egy következő lépcső, amikor megváltoztatják a nevét, teljesen új személyazonosságot, ehhez szükséges iratokat kap, és akár külföldre is telepítik. Welsznek rendezhetnek akár temetést is, családja sem fogja megtudni soha, ha mégis él.
A programban résztvevőnek ugyanis szigorúan tilos a kapcsolattartás a családdal, barátokkal, kivéve, ha a családtagok maguk is a program részesei. A védett személlyel - miután megteszi a szükséges vallomásokat -, a szolgálat szakemberei beszélgetnek el, "feltérképezik", és ez alapján dolgozzák ki a védelmi program stratégiáját, majd a részvételről részletes polgári jogi szerződést kötnek vele.
