A washingtoni székhelyű nemzetközi Gazdasági és Politikai Kutató Központ (CEPR) professzorai arra vállalkoztak, hogy ökonometriai eszközökkel megvizsgálják, önmagában az Európai Unióhoz való csatlakozás mennyivel növelte meg a GDP szintjét. Olyan kutatások ugyanis bőven vannak, amik a csatlakozás bizonyos hatásait, például a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül vizsgálják, az általános hatást azonban csak kevés kutatás firtatta. A kutatásban arra a kérdésre kereték a választ, "Mekkora lenne az egy főre jutó GDP, ha az ország nem vált volna az EU teljes jogú tagjává?".
A CEPR professzorai, Fabrizio Coricelli és Nauro F. Campos valamint Luigi Moretti, a Padovai Egyetem szenior kutató munkatársa ezért egy olyan módszerrel dolgozott, aminek lényege, hogy a "mi lett volna, ha" kérdésre úgy keresik a választ, hogy egy szintetikus kontrollcsoportot képeznek, és ehhez viszonyítják a tényadatokat. A számításokat pedig az összes csatlakozó országra nézve elvégezték, kivéve az alapító országokat és a később csatlakozott Bulgáriát, Romániát és Horvátországot, mivel itt még jóval kevesebb idő telt el.
Eredményeik szerint pozitív és jelentős lehetett a csatlakozás hatása Dánia, Írország, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Szlovénia és Litvánia esetében. Kisebb, de még pozitív volt a hatás Finnország, Svédország, Csehország és Szlovákia esetében. Meglepetésre egyetlen országot találtak, ahol az uniós csatlakozásnak negatív hatása lehetett a GDP-re és a munkatermelékenységre, és ez Görögország volt.
A konkrét kérdésre válaszolva, hogy mi lett volna, ha be se lépünk az EU-ba, a kutatók megállapították, alsó becslés szerint a hatás legalább 10 százalékos, vagyis átlagosan ennyivel lenne alacsonyabb az egy főre jutó GDP uniós csatlakozás nélkül a csatlakozó országok átlagában. A GDP növekedési üteme pedig átlagosan 1,2 százalékponttal lenne alacsonyabb. Ezen belül az egyes országok között persze nagy eltérések mutatkoznak, Lettország esetében például a növekedésre gyakorolt hatás nagyjából 5 százalékpontos lehet. A szerzők azonban úgy vélik, a tanulmányban becsültnél a hatás inkább nagyobb lehet, az eredmények inkább konzervatív, alsó becslésnek tekinthetők.
A "mi lett volna, ha" kérdéssel a kutatók célja persze nem az alternatív valóság tökéletes rekonstruálása volt, azonban a válság illetve az eurózóna adósságválsága óta egyre szaporodó EU-ellenes hangok közepette arra adhat választ, vajon volt jótékony gazdasági hatása az uniónak, vagy inkább csak politikai kapcsolatokról van szó? Vajon a növekedés mennyire köszönhető az EU-tagságnak? Volt-e számottevő kedvező hatása a csatlakozásnak? A tanulmány alapján úgy tűnik, volt, miközben az egyes országok esetén jelentős eltérések mutatkoznak, és némely esetben, mint Görögországé, a csatlakozás hozadékai is új megvilágításba kerülhetnek. Ezzel együtt a válság megoldására tett lépéseket is árnyalhatják az eredmények - írja a Portfolio.hu.