Leállították az Oroszország által bekebelezett Krím-félszigeten az ukrán hadifelszerelés kiadását. Erről döntött az orosz védelmi miniszter, írta tegnapi számában a Kommerszant. Szergej Sojgunak még március végén maga Vlagyimir Putyin elnök adott utasítást az ukrán katonák által hátrahagyott fegyverzet visszaszolgáltatására.
A védelmi tárca közölte, Oroszország jelenlegi döntésével nemzetközi kötelezettségvállalásait tartja be, s nem szállít haditechnikát úgynevezett “forró pontokra”. Moszkva szerint ugyanis Kijev a visszakapott fegyvert Ukrajna keleti és déli régióba irányítja át célzottan.
Az ukrán védelmi tárca 700 oldalas listát küldött az orosz társminisztériumnak, melyben 55 helikopter és repülőgép, 559 rakéta, több mint 1500 fegyver és haditechnikai berendezés, s egymillió lőszer visszaszolgáltatását kérik. Moszva a kérvényt a Krím-félsziget orosz fennhatóságának első hivatalos elismerésnek tekinti.
Ukrajna a kedden indított, terrorellenes művelet során visszaszerezte Kramatorszk katonai repülőtere felett az ellenőrzést. A “csata” áldozatainak számát az orosz sajtó 4-11 főre becsülte, az ukránok szerint azonban a “pánikkeltő híresztelések” ellenére senki sem halt meg.
Ukrajna ideiglenes elnöke, Olekszandr Turcsinov meggyőződését fejezte ki, hogy a többi, szeparatisták által elfoglalt hivatalt és várost is hamarosan “felszabadítják”. Kijev kemény fellépésével azonban kivívta az orosz ajkú lakosság haragját. A harckocsikat több helyütt körbevette a dühös tömeg.
Az ukrán vezetés egyik legnagyobb rémálma is bekövetkezni látszik: egyre több ukrán katona áll át az oroszbarát tüntetők oldalára. A Reuters információi szerint Kramatorszkban hat páncélos lépett ki Kijev kötelékéből, Szlovjanszkban öt-hat harckocsi.
Kijev ezzel szemben arról számolt be, hogy símaszkos fegyveresek állták útját az ukrán erőknek, elfoglalták a tankokat, s kitűzték rájuk az orosz zászlót. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) terrorelhárítási vezetője Kramatorszkban arról beszélt, vasárnapról hétfőre a térségben megduplázódott a “zöld emberkék” száma (a kijevi vezetés így emlegeti az Ukrajnában bevetett, felség jelzés nélküli orosz katonákat).
A páncélosokat elfoglaló fegyvereseket is az orosz Kupjanka-1 légideszantos csapatok 45. ezredének tagjaiként azonosították, állandó állomáshelyük Moszkva környékén van.
A szakadárok azt az utasítást kapták, öljenek meg 100-200 ukránt, ürügyet teremtve az orosz csapatok Ukrajnába való bevonulására, az SZBU szerint ez derült ki az orosz titkosszolgálat és a helyi oroszbarát tüntetők közti, lehallgatott telefonbeszélgetésekből.
Donyeckben mintegy húsz szeparatista foglalta el a városházát. Mint az Unian hírügynökség megírta, a többi oroszbarát hivatalfoglalóhoz hasonlóan céljuk, hogy népszavazást rendezzenek a megye jogállásáról.
Jelezték, addig maradnak, míg követelésük nem teljesül. Helyiek sérelmezték, hogy Kijev nem teremt rendet a régióban, míg a rendőrség “kenyérrel és sóval” fogadja a szakadárokat, akik ostrom nélkül veszik be a közhivatalokat, csupán "besétálnak oda".
Az ukrán válságra adott válaszként a NATO növeli katonai jelenlétét vízen, földön és levegőben. Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta, a tagállamok felülvizsgálják és megerősítik védelmi terveiket is. A főtitkár kiemelte, céljuk a védelem, az elrettentés, és a válság enyhítése.
Rasmussen ugyanakkor megerősítette, az ukrán krízisre a kiutat egyedül a politikai megoldás jelentheti, a szövetség támogatja a ma kezdődő genfi tárgyalásokat. Az Ukrajna-konferencián kezd egyeztetni az ukrán, az orosz, az amerikai, valamint az Európai Unió küldöttsége.
