A görög kormány képviselőnek megnyilatkozásai alapján olybá tűnhet, hogy Görögország fél lábbal már mintha kikerült volna a válságból. Valóban több kedvező fejlemény történt az elmúlt hetekben, s ezek közül külön kiemelkedik, hogy Athén visszatért a nemzetközi piacokra.
Az ország utoljára 2010 márciusában értékesíthetett ötéves államkötvényt. Utána a drámai gazdasági mutatók miatt esélye sem volt erre, sőt, két mentőcsomagra szorult összesen 245 milliárd dollár értékben.
Szintén kedvező hír az országnak, hogy múlt öt százalék alá került a tíz éves görög államkötvény hozama, ami mindenképpen annak a jele, hogy kezd konszolidálódni a gazdasági helyzet.
A javulásnak azonban több árnyoldala is van. A megszorítások hatásai nem tűnnek tova egyik napról a másikra. Az emberek még nem érzik a saját bőrükön a kedvező változásokat, ismét egyre több a munkabeszüntetés.
A héten újabb sztrájkhullám kezdődött a megszorítások miatt. Elsősorban amiatt tiltakozik a két nagy érdekvédelmi szervezet, mert a kormányzat 2014 végéig 11 ezer állami alkalmazottat kíván elbocsátani.
Sztrájkolnak a gyógyszerészek is, mert a kormány lehetővé tette a gyógyszerek árusítását a bevásárló központokban is. Nem dolgoztak az újságírók sem, szerdán egyetlen napilap sem került ki az utcára. Az emberek elégedetlensége a kormány stabilitására is kihat. Antonisz Szamarasz kabinetje ugyan alig két éve van hivatalban, egyelőre szinte reménytelennek tűnik, hogy sikerül kitöltenie 2016 júniusáig szóló mandátumát.
Az Új Demokrácia és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) együttesen 152 mandátummal rendelkezik, eggyel többel az abszolút többségnél. Mintegy 25 mandátumot vesztett a kormányzat 2012 júliusi hivatalba lépése óta. Ennek két oka van. Először is még tavaly kilépett a Demokratikus Baloldal (DIMAR) a kabinetből, másrészt az egyes kényes szavazások alkalmával mindig akadtak olyan kormánypárti honatyák, akik nem szavazták meg az adott előterjesztést. Ilyenkor rendre a frakcióból való kizárás lett a jutalmuk.
Egyelőre azonban mégsem kell tartania a kabinetnek a bukástól, mivel a neonáci Arany Hajnal hat képviselője börtönben ül, így az abszolút többség egyelőre 148 képviselő. Egyelőre nem is lehet számítani e képviselők visszatérésére, hiszen még legalább fél évig börtönben maradnak.
Antonisz Szamarasz kormányfő és Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter mindenesetre nem győzték hangoztatni, mennyire reményt keltő az ország gazdasági helyzete. A pénzügyi tárcavezető már februárban közölte, hogy Athén nagy meglepetéseket szerez a világnak. Később be is jelentették, hogy az elsődleges, kamatfizetés előtti többlet másfélmilliárd euró lett, s a jelentősnek látszó összegből mintegy 700 milliót a rászoruló rétegekre akarnak fordítani.
Mennyire lehet bízni abban, hogy Athén valóban a saját lábára áll? Bíznak-e a hitelezők a görögökben? Korai lenne hurrá-optimista hangulatról beszélni a befektetők körében. Egyelőre ugyanis csak Athén kijelentéseire lehet hagyatkozni az ország gazdasági mutatóit illetően, s nem mindenki hisz az eddig napvilágra került számoknak. Az Eurostat egyelőre vizsgálja a görög kormányzat által közölt adatokat. Az Európai Bizottság főigazgatósága várhatóan április 23-án teszi közzé kutakodásának eredményeit.
Akadnak olyan vélekedések, amelyek szerint Görögország túl szép lépet festett jelenlegi helyzetéről méghozzá azért, mert a kabinet számára szinte sorsdöntően fontos, milyen elbírálásban részesül Brüsszel által, hiszen az elsődleges többlet elérése alapvető feltétele annak, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei egyáltalán napirendre vegyék az Athénnak nyújtandó esetleges pénzügyi könnyítéseket.
A görög kormánynak már régóta lennének ötletei arra, miként lehetne további segítséget nyújtani az országnak. Szturnarasz pénzügyminiszter néhány napja a görög rádióban ki is fejtette, hogyan képzelné el az enyhítéseket. Úgy vélte, hosszabb időt adhatnának országának a hitel visszafizetésére, csökkenthetnék a kamatot, illetve elengedhetnék az adósság egy részét. Ez utóbbinak örülne a legjobban Görögország, de egyelőre nem tudták meglágyítani a német döntéshozók szívét.
Szakértők szerint valóban fontos mérföldkő, hogy az ország elsődleges többletet ért el, már ha a számok valóban megfelelnek a valóságnak. A múltban már volt példa arra, hogy a görögök által közölt pénzügyi adatok nem teljesen feleltek meg a valóságnak, elég csak arra gondolni, hogy az ország némi "turpissággal" léphetett be az euróövezetbe, aminek aztán meg is lettek a meglehetősen negatív következményei.
A kételyek oka az általános bizalmatlanság mellet az, hogy a 2013-ban az első három negyedéves adatok még nem adtak okot túlzott derűlátásra. Az első két negyedévben a deficit még úgy is magas volt, ha ebbe nem számították bele a visszafizetendő kamatok összegét. A mínusz a második negyedévben elérte a 12 milliárd eurót. Ez elsősorban amiatt alakult így, mert ekkor kellett feltőkésíteni a bajba került görög bankokat. Tény, hogy a harmadik negyedévben már 631 millió eurós többletet mutatott fel a költségvetés, de ez önmagában még nem bizonyítja a kedvező fordulatot.
Feltűnő az is, hogy a hitelező trojka, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa, illetve az Eurostat adatai között nincs egyezés. Ez meg is mozgatta a német euroszkeptikus párt, az Alternatíva vezetője, Bernd Lücke fantáziáját, aki levelet írt Wolfgang Schäuble pénzügyminiszternek, magyarázza meg, miből adódnak a különbségek, s nem arról van-e szó, hogy másként számolja a trojka az elsődleges többletet, mint az Eurostat.
Az euroszkeptikusok azt gyanítják, hogy Athén manipulálta a számokat. A vádak szerint ugyanis a többletet úgy mutatták fel, hogy abban nem szerepel egy "csekély" 4,35 milliárdos tétel, az az összeg, amellyel a görög állam beszállítóknak tartozik.
Mások úgy vélik, még ha teljesen valósak is a számadatok, a 2013-as elsődleges többlet miatt még nagyon korai lenne örömtüzeket gyújtani.
Jörg Rocholl, a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója szerint a kamatok fizetésével együtt 2013-ban a görög költségvetési deficit elérte a 13 százalékot. "Az elsődleges többlet csak egy szakasza egy hosszadalmas útnak. Görögországnak azonban hosszú éveken keresztül többletet kell felmutatnia, hogy valamennyi esélye legyen a hitel visszafizetésére" - vélekedett a Spiegelben.
Az Eurostat legutolsó adatai szerint a görög adóssághegy 2013 harmadik negyedévére nem csökkent, hanem éppen növekedett, a GDP 171,8 százalékára. Ez 19,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatnál. 2015-re Athén azt szeretné elérni, hogy az elsődleges többlet elérje a GDP három százalékát. A német szakértő szerint a nagy sikerként közölt adatok még nem jelentik azt, hogy az ország képes lenne megbirkózni hatalmas adósságával.
A hitelezőknek tehát valamit tenniük kell, ha enyhíteni akarnak a görögök nehézségein, hiszen az nyilvánvaló, hogy újabb megszorításokat a lakosság még nem fogadna el. Egy újabb reformcsomagba a kormány is belebukhat, s egy görög belpolitikai válság most nagyon nem hiányozna az Európai Uniónak sem.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Brüsszelből származó információi szerint a tervek között szerepel: az első, 73 milliárd eurós összértékű hitel futamidejét harmincról ötven évre hosszabbíthatják meg. Emellett a kamatlábat további fél százalékkal csökkenthetik. Az Ifo gazdaságkutató intézet számítása szerint ezzel körülbelül 9 milliárd euróval csökkenne a hitel összege. Ha a második hitelnél szintén csökkentenék a kamatlábat, az még nagyobb könnyítés lenne Athén számára.