Összesen 1,26 ezer milliárd eurónyi összeget adtak ki katonai célra az elmúlt évben, ami 2012-hez viszonyítva 1,9 százalékos csökkenést mutat. Ez azonban kissé csalóka adat, mert egyértelműen az Egyesült Államoknak, illetve iraki és afganisztáni kivonulásának köszönhető mindez.
Washington 7,8 százalékkal, 460 milliárd euróra csökkentette katonai kiadásait. Ha az Egyesült Államokat nem számítanánk a statisztikába, úgy a kiadások globálisan 1,8 százalékkal nőttek volna.
A SIPRI szakértője, Sam Perlo-Freeman megállapította, hogy különösen a feltörekvő országokban költenek mind nagyobb összegeket a hadsereg fejlesztésére.
Kína tavaly 7,4 százalékkal emelte a katonai kiadásokat. Összesen 135 milliárd dollárt költöttek a hadseregre. Bár a SIPRI jelentése csak a tavalyi évre tér ki, már az is tudvalévő,
hogy Peking idén is jelentősen, a gazdasági növekedés felett, 12,2 százalékkal növeli katonai kiadásait, így a büdzsé 188 milliárd dollárra nő.
Ugyanakkor pontos adatok nincsenek, s sok szakértő kételkedik a Peking által megadott számokban. Sam Perlo-Freeman a Die Weltnek elmondta, egyelőre nincsenek becsléseik Kínával kapcsolatban, de biztosnak nevezte, hogy a katonai büdzsé az idei évben 200 milliárd fölé kúszik. Kína már többet szán katonai költségvetésére, mint Franciaország (61,2 milliárd dollár), Nagy-Britannia (57,9 milliárd), valamint Németország (48,8 milliárd) együttvéve.
Figyelembe véve azt, hogy ez az összeg 2012-ben még "csak" 114 milliárd dollár volt, tetten érhető, milyen óriási ütemben fejleszti Peking haderejét, illetve 2,3 millió főből álló hadseregét. Bár Kína katonai költségvetése továbbra is messze elmarad az Egyesült Államokétól, folyamatosan csökken a különbség.
A Csendes-óceánbeli térségben egyre kevésbé stabil a helyzet az egyes szigetek hovatartozása miatti vita nyomán. Ezért a Fülöp-szigetek és Vietnam is többet költ a katonaságra. A SIPRI egy évvel korábbi jelentésében szintén arra mutatott rá, hogy elsősorban Ázsiában kezdődött jelentős mértékű fegyverkezési verseny.
Japán is felhagyott azzal a stratégiájával, mely szerint fokozatosan csökkenti katonai kiadásait. Ennek összege az elmúlt évben 48,6 milliárd dollár volt. Japán és Kína a Szenkaku-szigetek hovatartozásával kapcsolatban vitázik egymással évek óta. Ázsiában 2013-ban összességében 3,6 százalékkal, 407 milliárd dollárra nőttek a katonai kiadások.
Bár tavaly még nem borzolta a kedélyeket a krími, illetve kelet-ukrajnai válság, Vlagyimir Putyin az elmúlt években a katonai költségvetés jelentős emelésével kívánta demonstrálni, hogy Oroszországgal újra számolni kell a nemzetközi színtéren. Abszolút számokban Kína és Szaúd-Arábia mellett Moszkva emelte legjelentősebben katonai költségvetését, amely 2013-ban 87,8 milliárd dollár volt.
Ez a GDP 4,1 százalékának felel meg. Csak összehasonlításként: Kína a GDP 2, Washington pedig 3,8 százalékát költi katonai célra. A SIPRI szerint Oroszország mindent meg kíván tenni azért, hogy teljesítse 2020-ra kitűzött tervét, s legalább hetven százalékban modernizálja haderejét.
A Közel-Kelet országai szintén évről évre többet költenek fegyverkezésre. Átlagban az emelkedés négy százalékos volt. Szaúd-Arábiában különösen nagy növekedés figyelhető meg, hiszen tavaly 14 százalékkal, 67 milliárd euróra emelte katonai kiadásait. Ezzel a világon a negyedik helyre lépett elő. B
ahrein, amely 2011-ben katonai erővel verte le a síiták lázadását, 26 százalékkal növelte hadi büdzséjét, Irak pedig 27 százalékkal. Ezek az államok 2004-hez viszonyítva megkétszerezték katonai kiadásaikat. A Közel-Keletről alkotott kép nem teljes, mert Iránról, Katarról, Szíriáról és az Arab Emírségekről nincsenek adatok.
Az afrikai országokban tavaly 8,3 százalékkal költöttek többet e célra. Algéria a listavezető, amely 7,5 milliárd eurót áldozott a hadseregére. Az eltelt tíz évben az észak-afrikai állam majdnem megkétszerezte a katonai büdzsét. Eközben a gazdasági teljesítmény csak harminc százalékkal növekedett.
Angola 2013-ban 36 százalékkal költött többet a szektorra az előző évhez viszonyítva, ezzel e tekintetben megelőzte a térség katonailag legjobban felszerelt államát, Dél-Afrikát. Angolában igen dinamikus a gazdasági fejlődés, főként az olaj- és földgázbevételeknek köszönhetően.
Latin-Amerikában szintén növekedtek a hadi jellegű kiadások, összességében 2,2 százalékkal. Az Egyesült Államok mellett viszont Európában még kevesebbet költöttek erre a célra: 2013-ban a visszaesés 2,4 százaléknak felelt meg.
A kínai hadsereg lapja úgy számolt, hogy az Egyesült Államokban 2014-ben is csökkennek a katonai kiadások, körülbelül 552 milliárd dollárra. 2015-ben pedig már "mindössze" 496 milliárdot szánnak erre a célra.
A SIPRI táblázatban összegezte, miként változtak az egyes országok katonai kiadásai 2004 óta. Kína vezet, már ami az emelkedést illeti: 170 százalékkal nőtt ez a szám. A második, illetve a harmadik helyen Oroszország és Szaúd-Arábia következik. Az Egyesült Államok esetében viszont már csak 12 százalékos az emelkedés, Franciaország ugyanakkor 6,4 százalékkal, Nagy-Britannia pedig 2,8 százalékkal kevesebbet juttat a hadseregnek.
