Választás - 2014;Fidesz;kétharmados többség;legitimitás;

Nem értek ugyanannyit a voksok. Fotó: K2 Press/Népszava

- Scheppele: illegitim a Fidesz kétharmada

A magyarországi választási kampány törvénybe foglalt inkorrektsége komoly kétségeket ébreszt az eredmény érvényességével kapcsolatban - állapította meg a The New York Timesban az egyik legismertebb amerikai Magyarország-szakértő. 

Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki két magyar segítővel, Bánkuti Miklóssal és Réti Zoltánnal készítette el részletes választási elemzését, kiemelte: Orbán Viktor tiszta kormányzati felhatalmazást kapott az április eleji magyarországi parlamenti választáson abban az értelemben, hogy pártja jóval több szavazatot kapott, mint a szavazás bármely más indulója. "Kétharmados többsége azonban illegitim: Orbánt egyértelműen nem támogatja a magyarok kétharmada, a választási eredmény a közelében sincs ennek. Valójában a szavazók többsége nem a Fideszre, hanem más pártra vagy pártszövetségre adta le a voksát".

A kétharmados győzelem végső soron megtévesztő és csaló jogi megoldások eredményeként jött létre. Ennek megfelelően tehát a kétharmad legális, de megtévesztő és csaló - fogalmazott a szakértő. A Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogján megjelent - és a Klubrádió által szemlézett - Scheppele-írás szerint az Orbán-kormány "túlment a megszokott babráláson", amikor az előző ciklusban gyökeresen átírta a választási szabályokat.

"Az új rendszert kifejezetten úgy alakították ki, hogy erősen aránytalanul kétharmados parlamenti többséget biztosítson Orbán pártjának akkor is, ha nem szerezte meg a szavazatok többségét. Az törvény kidolgozóinak szándéka érvényesült". Kifejtette: a választásokat viszonylag alacsony részvétel mellett bonyolították le, a szavazásra jogosultak 37 százaléka meg sem jelent az urnáknál. A szavazók 35 százaléka más pártokat részesített előnyben, így összességében csak a választásra jogosult magyarok - beleértve ebbe a határon túliakat is - 28 százaléka erősítette meg a Fidesz hatalmát.

Az elemzés ezt követően sorra vette a választási rendszer és a kampány ismert jellegzetességeit a Fidesznek plusz hat mandátumot jelentő, ám a szavazategyenlőség elvét súlyosan sértő győzteskompenzációt kiemelve, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kormány párhuzamos pártkampányán át a média, ezen belül a közmédia Fidesz-párti egyoldalúságáig.

A szakértő kitért arra is: az EBESZ időközi jelentése is arra jutott, hogy a kampány és annak szabályozása nem felelt meg a demokratikus normáknak. "Orbán kétharmada a jogi trükkök hosszú sorának eredménye" - fogalmazott Scheppele, hozzátéve: az Európai Uniónak azzal kell szembenéznie, hogy "a kellős közepén létrejött egy kirakat, azaz Patyomkin-demokrácia".

Egy Fideszre adott szavazat az új rendszerben megfelelt:
- 2,1 kormányváltókra leadott voksnak
- 2,6 Jobbikra leadott voksnak
- 3,1 LMP-re leadott voksnak
forrás: Kim Lane Scheppele elemzése


A Fidesz-KDNP egyértelműen a töredékszavatok új számítási módja, pontosabban a győzteskompenzáció miatt szerezhette meg a kétharmadot még egy gyengébb választási eredménnyel is - állapította meg legfrissebb elemzésében az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) is.

"A kormánypártok által kialakított új választási rendszer lényegében 764 702 töredékszavazatot gyártott le a Fidesz-KDNP-nek, és ezzel plusz 6 mandátumhoz jutottak. Ez volt tehát a kétharmad záloga, méghozzá azon az áron, hogy a választási rendszerünk súlyosan aránytalan és igazságtalan lett" - fogalmaztak.

A választás végeredménye ugyanakkor még nem hivatalos, hiszen csak tegnap reggel kezdődött a levélben leadott szavazatok kézi számlálása. A levélszavazás végleges eredményét pedig majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg. A testület a levélszavazás, valamint az egyéni választókerületi eredmények alapján határozza meg a választás listás mandátumarányait is, legkésőbb április 25-én.

Az NVB most épp a 106 egyéni eredménnyel szembeni fellebbezések fogadására készül, melyek beadási határideje április 15., azaz ma délután 4 óra. Az elbírálási határidő egyszerűbb ügyekben pénteken jár le, abban az esetben, ha valahol újra kell számolni a szavazatokat, húsvét hétfőn. Az egyéni eredmények jogerőre emelkedése után állapítható meg az országos listás eredmény is. Ezután még bírósághoz lehet fordulni, ám ha az a jogorvoslati idő is lejárt, a köztársasági elnök összehívhatja az Országgyűlés alakuló ülését, méghozzá május 6-ig.

Hiába fizeti a szülő, és hiába használja a tanár, a kormány döntötte el, hogy a két állami tankönyvkiadó melyik kiadványai közül "választhassanak" az iskolák. A kísérleti tankönyveknek még megadott szerzőjük sincsen, egyes, "kötelezően választható" történelem és irodalomkönyvek pedig vitatható és értelmezhetetlen szövegeket tartalmaznak.