Most került a kezembe az a kommentár-gyűjtemény, ami lapunkhoz érkezett a Nyerges András íróval készült interjú után. Azért érdemes hivatkozni rá, mert az a szöveg is benne áll, hogy "megélhetési antifasiszták".
Amihez persze tudni kell, hogy nincs olyan antifasiszta szervezet, vagy személy, amely vagy aki bárkitől egyetlen fillért kapna. (Az egyetlen "hivatásos" antirasszista szervezet egyetlen fizetett alkalmazottja most mondott le a fizetése feléről, hogy a bérelt néhány szobájuk rezsijét ki tudják fizetni.)
Nyerges új könyvében, nincs szó antifasizmusról, legfeljebb annyiban, hogy azt az utcát, ahol a főhős, fiatal értelmiségi a házba költözik, át akarják keresztelni egy volt nyilas nevére. Amit nem ők, hanem egy idős polgárasszony szavai akadályoznak meg, akinek a fiát ez a nyilas ölette meg.
Amúgy a regény arról szól, hogy a külvárosi panelből a belvárosi patinás házba költöző pár milyen "vegyes" lakótársadalommal találkozik, ahol fokozatosan átveszi a hatalmat egy újgazdag nő. A naív szociológus férj és a könyvkiadónál dolgozó feleség elveszti a munkáját, az egyre magasabb házbeli költségeket nem tudják fizetni, ezért a végén visszaköltöznek egy városszéli panelbe.
Közben megaláztatásokat élnek át, fura házbeli lakókkal kerülnek kapcsolatba, egyesekkel ellenséges viszonyba. Így lesz fokozatosan a rendszerváltás negatív lenyomatává a rendszerváltás első éveiben, ami lassan már történelmi távolságba kerül, 25 éven aluliak számára mindenképpen.
Nem véletlen, hogy Nyerges - regényben szokatlan módon - bizonyos fejezetek után úgynevezett Sajtótájékoztató szövegeket illeszt be, ahol az adott hetek, hónapok híreivel érzékelteti a kor folyamatait. Azon felül, hogy jó olvasmány a regény, ma már kortörténeti dokumentumként is hiteles.
