hajléktalanok;Rogán Antal;V. kerület;Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala;hatóságok;Márton Áron Kollégium;

A belvárosi Ferenciek terén FOTÓ: K2 PRESS

- Üldözik az utcán élőket

Különösen a főváros, azon belül is Rogán Antal kerülete jár az élen a hajléktalanok vegzálásában. Február-márciusban, négy hét alatt, kétszer annyi utcán élőt állítottak elő, mint a megelőző két hónapban.

Mind erősebben üldözi a hatóság a hajléktalan embereket - legalábbis ez tűnik ki A Város Mindenkié (AVM) csoport által a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától kikért közérdekű adatokból. A rendőrök a legtöbb esetben előállítás helyett eljárást indítanak a hontalanok ellen, de négy hét alatt, február és március között még így is kétszer annyi utcán élőt vittek be, mint a megelőző két hónapban.

Közbeszólt a választás?
Az újpesti erdőben még a helyükön vannak azok a kunyhók, amelyeknek az eltávolítását február végén helyi rendőrök március első hetére helyezték kilátásba. Hogy erre melyik hivatal adott, ha adott engedélyt, senki nem közölte az ott lakókkal. A civil ellenállás, az ügy keltette botrány és a választás egyszerre akadályozhatta meg a jogellenes bontást, hiszen előzőleg hivatalos értesítést az ott élő 20 férfi és 15 nő nem kapott. Az is lehet, hogy csak elhalasztották a dózerolást, mert a BM olyan törvénymódosítást kezdeményezett február végén, amely gyakorlatilag meggyorsítaná és legalizálná a hasonló bontásokat. Azt, hogy a tárcának van-e információja arról, a javaslat mikor kerülhet az újonnan felálló parlament elé, kérdésünkre nem árulták el.

A BRFK még márciusban közölte, hogy az "életvitelszerű tartózkodást" a világörökségi és más forgalmas közterületeken megtiltó - tavaly decemberben hatályba lépett - fővárosi határozat alapján 39 embert állítottak elő. Az utcán alvókat nem az illetékes rendőrkapitányságra, hanem a még decemberben létrehozott járási hivatalba, a Budaörsi útra viszik.

Itt, az egykori Márton Áron Kollégium területén, ahol a Mátrai Szeretetszolgálat krízisszálláshelyet is üzemeltet, foglalkoznak a nap 24 órájában az előállítottakkal. Január 15-ig 13 hajléktalan hozott ide a rendőrség, március 10-re már a duplájára nőtt a számuk.

A rendőrök korántsem állítanak elő mindenkit, a legtöbb esetben megelégszenek azzal, hogy felszólítják az utcán élőket a közterület elhagyására - ezt márciusig összesen 390 embernél tették meg. Vagyis, mint az AVM reagált, beigazolódott, amit már a törvény

elfogadásakor sejteni lehetett: a rendőrség a szabálysértést főként "nem a konkrét büntetés foganatosítására, hanem az utcán élő emberek zaklatásának legalizálására" használja.

A hatóság él a konkrét büntetés lehetőségével is: a kikért adatok szerint október 15-e és február vége között 98 esetben indult szabálysértési eljárás utcán élők ellen. Különösen a főváros jár az élen, leginkább a Rogán Antal vezette V. kerület, ahol októberben mindössze két hét alatt 18 eljárás indult, november és december között pedig már 24, az összes 98-ból 53.

Ami azt mutatja: a Belvárosban a rendőrök nem csak gyakrabban találkozhatnak hajléktalanokkal, de szigorúbbak is velük szemben, mint másutt. Ellenpélda a IX. kerület, ahol még egyetlen eljárás sem indult, pedig az AVM beszámolója szerint a rendőrök gyakran egymás után, váltásban igazoltatják a hajléktalanokat, legtöbbször a Kálvin téren.

Olykor csak rendet tetetnek velük a környezetükben, aztán a következő váltás megint igazoltatja őket, de a hatóság nem szaporítja a "papírmunkát". A XI. kerületben novemberben kezdődtek az eljárások, akkor még csak egy, de a következő hónapban már hat, február 1. és 28. között pedig már 21 szabálysértést rögzítettek. A fővárosi gyakorlatot átvevő vidéki városok közül csak Füzesabonyból és Várpalotáról érkezett adat, ahol egy-egy esetről tudni.

Az eljárások túlnyomó többsége kiszabott büntetés figyelmeztetéssel zárul, ami önmagában nem tűnik jelentősnek, pedig az: a törvény szerint, ha valakit kétszer jogerősen felelősségre vontak, mert az utcán aludt, harmadszorra már börtönbe is kerülhet.

Továbbra is rendőrök vigyázzák a Szabadság téren az 1944-es német megszállásnak emléket állító szoborcsoport építésénél felhúzott kordont, amelyet múlt pénteken negyedszer is elbontották a tüntetők. Mivel néhányan a készülő szobor vasbeton alapozását is megrongálták, a rendőrök közbeavatkoztak: kiemelték, igazoltatták őket és vélhetően rongálás miatt indítanak eljárást ellenük.