szélsőjobb;Ausztria;radikalizmus;

- Radikálisok ámokfutása Ausztriában

Ausztriában ugyan az év elején készült közvélemény-kutatások arra utaltak, hogy a május végén esedékes európai parlamenti választás favoritja a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ népszerűsége 19-20 százalékra esett vissza az eltelt két hétben. Ez azért meglepő, mert a tavaly újjáalakult szociáldemokrata-néppárti kormány nehezen alakult meg, sokan kissé avíttnak tartották a nagykoalíciót, melynek két pártja szinte állandóan vitázott egymással az előző, 2013 végéig tartó kormányzati ciklusban.

AZ FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache kissé finomított politikáján. A tavalyi választási kampányban úgy állította be magát, mint aki „a szeretet érdekében politizál”. Szakértők azonban rámutattak, Ausztriában sem lesz a farkasból egyik napról a másikra bárány. Az EP választás előtti kampány már messze nem sikerült ilyen jól az FPÖ-nek.

Kedden lemondott Andreas Mölzer, az FPÖ eddigi listavezetője, miután éles bírálatokat váltott ki az EU-t a náci Németországhoz hasonlító kijelentése. Mölzer egy februári bécsi könyvbemutatón párhuzamot vont az Európai Unió és a náci rezsim között. Úgy fogalmazott, hogy az EU olyan "diktatúra", amelyhez képest "a Harmadik Birodalom szabályok nélküli és liberális" volt. Emellett "négerkonglomerátumnak" nevezte az EU-t.

Mölzer korábban sem fogta vissza magát. Az SOS MItmensch emberi jogi szervezet bukkant rá arra a bejegyzésére, amelyben a Bayern München focicsapatának osztrák légiósát, a – megfogalmazása szerint - „koromfekete” David Alabát becsmérelte. A 2012-ben született megállapítása szerint „manapság már úgy néznek ki a bécsiek, mint Alaba”. Strache ugyan kezdetben Mölzer mellé állt, de a pártelnök is kénytelen volt belátni, tarthatatlanná vált a listavezető helyzete. Már csak azért is, mert épp egy olyan párt támadja az osztrák nemzeti válogatott sztárját, amely az emberek hazafiasságára épít.

A legutóbbi felmérések szerint némi meglepetésre az ÖVP áll az élen 25-26 százalékkal, a második helyen a szociáldemokrata SPÖ követi 22-23-mal, s csak harmadik az FPÖ.

A krími, illetve kelet-ukrajnai válság különös aktualitást ad egy Európában már elfeledett politikus, Vasil Bilak napokban nyilvánosságra hozott emlékiratainak. A volt csehszlovák kommunista vezető ugyanis azon öt személy egyike volt, aki aláírta azt a levelet, amelyben a Varsói Szerződés csapatait a Prágai Tavasz leverésére kérték. Az emlékiratokból kiderül, a február elején meghalt politikus semmit sem bánt meg.