Ennek feltétele a politikus szerint, hogy a bankok valamit nyújtsanak cserébe a devizahiteleseknek. Ismeretes: az Alkotmánybíróság felhatalmazta a parlamentet, hogy törvényalkotással módosítsa a devizaadósok korábban megkötött szerződéseit. A taláros testület azonban arra is figyelmeztette a kormányt, hogy egyenlően kell megosztani a terheket az érintettek között.
Az Európai Bizottság (EB) egy korábbi, hazánk makrogazdasági egyensúlytalanságairól szóló jelentésében ugyanezt a javaslatot tette. Azzal kiegészítve, hogy a csomagnak célzottnak kellene lennie, vagyis elsősorban a nem teljesítő hitelekre kellene koncentrálnia. Emellett az EB szerint hasonló megoldást kellene találni a forinthitelesek számára is, ugyanis abban a szegmensben is hasonlóan magas a bedőlt hitelek aránya.
Rogán szerint a devizahitelekről még idén döntést hozhat a parlament. Úgy tűnik, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az erről szóló törvényjavaslat elkészítése előtt megvárja a Kúria jogegységi határozatát az árfolyamrésről és az egyoldalú kamatemelésekről. A Kúria ezzel egyelőre az Európai Bíróság ítéletére vár, melyet április 30-án hirdetnek ki. A magyar legfelsőbb bíróság ezután kezdheti el megvitatni saját álláspontját. A Magyar Nemzet információi szerint májusban még nem fog dönteni a testület, feltehetően csak ősszel mondják ki a végső szót.
A kilakoltatási moratórium azonban április 30-án véget ér. A lap beszámol két esetről, amelyben a bank felmondta a szerződéseket, dacára annak, hogy elsőfokon kimondták a szerződések érvénytelenségét. Az Erste Bank erre reagálva közölte: amíg a bíróság jogerős ítélete nem mondja ki a szerződés érvénytelenségét, addig a kölcsönszerződés előírásai az irányadóak. Bizonyos esetekben azonban az adósoknak lehetősége van kérni a végrehajtási eljárás felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy a követelés pontos összege nem állapítható meg.