MOL;INA;horvát kormány;

- Mol-INA: enged a horvát kormány?

A horvát kormány szerint meg kell oldani a Mollal a problémákat, mivel Horvátország abban érdekelt, hogy az INA sikeresen működjön – írja a Jutarnji list keddi internetes oldala.

A lap szerint ez stratégiaváltás, mivel eddig erős politikai és üzleti szembenállás volt tapasztalható, amely káros volt a horvát olajipari cég tekintélyére és üzleti teljesítményére.
"Az INA-nak mindenekelőtt egy egészséges és sikeres horvát vállalatnak kell lennie, amelyet végül is mindegy, hogy ki irányít" – nyilatkozta a Jutarnjinak egy kormányközeli forrás.

A lap szerint a horvát miniszterelnök kompromisszumot akar a Mol Nyrt.-vel, tekintet nélkül a Horvát Néppárt (HNS) ellenállására, amely a koalíciós kormányban az energetikáért felelős és az INA magyar társtulajdonosával a megbeszéléseket folytatja. Nem titok az sem, hogy a kormányban az INA-val kapcsolatos vélemények eltérőek. Zoran Milanovic a Mollal való tárgyalásokat eddig átengedte a gazdasági miniszternek és az általa megbízott embereknek, akik nem biztos, hogy felismerték Horvátország stratégiai érdekeit – jegyzi meg a lap, amely szerint az olajipari kérdésekben szerződtetett amerikai tanácsadó bevonása eddig nem hozott eredményt.
A lap úgy véli, Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter és emberei mintha tévelyegnének, ezért a horvát kormánynak nincs betekintése a munkájukba, ami nagyban befolyásolja a megoldás megtalálását.

A napilap felveti, vajon Zoran Milanovic miért nem reagált eddig a Mol-INA problémára, majd hozzáteszi: a beavatkozás most politikai kockázattal járhat számára egy olyan környezetben, amelyben a magyarok a horvát olajipari vállalat bitorlóiként és "üzleti diktátorként" szerepelnek. Ebben a helyzetben a kompromisszumkeresés a gyengeség jeleként értelmezhető és nem a megegyezésre való törekvésként - írja a Jutarnji list.

Ugyanakkor a lap szerint gyors intézkedésre lenne szükség az INA érdekében, s nem hosszadalmas és kimerítő tárgyalásokra, illetve bírósági perekre. A lap információi szerint a horvát oldal az időhúzásra játszik, mert bízik abban, hogy jogerős bírósági ítélet születik a Sanader-ügyben, s bebizonyosodik, hogy a volt horvát miniszterelnök kenőpénzt fogadott el a Moltól.
A vád egyik pontja szerint Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA-ban. A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította a nem jogerős Sanader-ítéletben elhangzottakat, s közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.

A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalat jövőjéről 2013 szeptemberében kezdődtek megbeszélések. A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, míg a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A Mol többször megerősítette, ha nem tud megállapodni a horvát kormánnyal az INA jövőjéről, a magyar cég kész az INA-részvények eladására is.

A hét végén huszonkét nő fejezte be sikeresen a kommandóstanfolyamot, és csatlakozhat az elnöki őrséghez, a Palesztin Hatóság elit egységéhez. A palesztin rendőrség kötelékében megalakulása óta szolgálnak nők, de a biztonsági erők mintegy harmincezer tagjának mindössze három százaléka a főként irodai munkát végző nő.