Múlt héten ünnepelte Románia NATO-csatlakozásának tizedik évfordulóját. Az alkalomra nagy horderejű konferenciával készült, amelyre azonban elsősorban nem az ünnep, hanem az egyre mélyülő nemzetközi hidegháborús helyzet nyomta rá bélyegét.
Tíz évvel ezelőtt hét új európai szövetségessel bővült a NATO. Ekkor lépett be a három balti állam, Észtország, Litvánia, Lettország, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia és Románia.
Katonai erő szempontjából egyik ország sem jelentős, ám Románia és a balti államok geopolitikai súlya kétségtelen. Románia területét és elhelyezkedését tekintve e hetes klub legfontosabb tagja volt eddig is, a krími eseményeknek köszönhetően a Fekete-tenger térségével együtt hirtelen felértékelődött. NATO-tagként az ország részt vesz a különböző NATO-hadműveletekben.
Jelenleg mintegy kétezer romániai katona szolgál külföldön, túlnyomó többségük Afganisztánban. Mindez eddig 25 emberéletet követelt és 1 milliárd euróba került Romániának.
Az anyagi lehetőségeiben korlátozott Románia súlyát növelte a déli országrészben található Deveseluban épülő NATO rakétaelhárító bázis illetve a Fekete-tenger menti kikötő, Konstanca közelében levő Mihail Kogălniceanu légi támaszpont közös, amerikai-román használata is.
A deveselui bázis azonban nemcsak a biztonság-, hanem a veszélyérzetet is növelte Romániában, hiszen Oroszország kezdettől tiltakozott a rakétapajzs ellen, arra kért biztosítékot, hogy a szomszédjába telepített (ezt a lengyelországi bázisra is értette) Aegis rakétaelhárító rendszer valóban csak az Észak-Koreából és Iránból indított ballisztikus rakéták ellen irányul és semmiképpen sem fenyegeti Oroszországot.
Romániának vállalnia kell egy feszült térségben betöltött "NATO-határország" szerepét és folytatnia kell védelmi költségvetésének fokozatos emelését, amíg eléri a GDP két százalékát - jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök az ünnepi konferencián.
A miniszterelnök szerint "Ami Ukrajnában és főleg a Krímben történt, ráébresztette az európai közösséget és a NATO-t, hogy súlyos biztonsági kockázatok vannak ebben a térségben, és azok a befagyott konfliktusok, amelyekről legszívesebben megfeledkeznénk, legyen szó Grúziáról, vagy a Dnyeszter-mellékről, mind potenciális tűzfészkek".
Bukarestet leginkább az utóbbi, a Dnyeszteren túli, valóban befagyott konfliktus aggasztja valamint az, hogy a testvérország Moldova európai uniós közeledését az ukránhoz hasonló módon megakaszthatja Oroszország. Moldova a tavalyi vilniusi keleti partnerségi csúcson megtette az első lépést a társulás irányába, amit az orosz vezetés egyáltalán nem néz jó szemmel.
Moszkva nem szeretne uniós és NATO-befolyás alatti országot szomszédjaként, mint ahogy Bukarest sem orosz érdekszférát a keleti határánál. Moldova lakossága megosztott az integrációt és a NATO-hoz való közeledést illetően és még annál is megosztottabb az elméleti nagy román egyesülés kérdésében, így Románia számára a nemzetegyesítés egyetlen lehetséges útja a "határokon átívelő", az uniós keretekben megvalósuló egyesülés, amelyhez érthető módon ragaszkodik is.
A konkrét egyesülés lehetőségét több mint húsz éven át csak a szélsőséges román pártok és csoportosulások vetették fel, míg tavaly nyáron a mandátuma vége felé közeledő, pártját és népszerűségét vesztett Traian Basescu államfő is távlati célként meg nem nevezte. Moszkva azonnal felkapta a fejét, a román diplomácia magyarázkodásra kényszerült, az amúgy is történelmileg terhes és a deveselui rakétaelhárító NATO-bázis által tovább terhelt orosz-román viszony még inkább kiélezetté vált.
A nemzetközi színtéren pedig felértékelődött Románia, mint a NATO és az Európai Unió keleti határa. Bár az aktuális nemzetbiztonsági felmérések értelmében, Romániát nem fenyegeti közvetlen veszély, nyilvánvalóvá vált, hogy az újonnan kialakult krími helyzet, és az oroszországi nyomás következtében, Romániát a jövőben a NATO-nak jobban be kell vonnia konfliktusmegelőző intézkedéseibe.
Az első lépések meg is történtek. A Pentagon múlt hét elején bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb 175 tengerészgyalogost vezényel Romániába, a Mihai Kogalniceanu-i légi támaszpontra, ahol már most jelen van 265 tengerészgyalogos. Philip Breedlove tábornok, az európai NATO-erők főparancsnoka azt is közölte: mérlegeli, hogy a szövetséges partnerek biztosítására és a velük való közös gyakorlatozás céljából egy amerikai hadihajót vezényeljen a Fekete-tengerre.
A Kirgizisztánban idén nyáron bezáró manaszi támaszpont helyét a romániai bázis veszi át az Afganisztánba irányuló ás onnan elszállított hadfelszerelés tranzitállomásaként. Itt a tengerészgyalogosok mellett más amerikai egységek is állomásoznak.
Washington engedélyt kapott Bukaresttől arra, hogy bármikor 600 tengerészgyalogosból álló gyors reagálású egységet és több katonai légi járművet állomásoztasson Románia területén, a fekete-tengeri bázison, a Mihai Kogalniceanu támaszponton, ahol az amerikai katonák mellett a nemzetközi biztonsági erők, az ISAF és a Tartós Szabadság (Enduring Freedom) katonák is jelen vannak.
Vasárnap a román védelmi miniszter, Mircea Dusa jelentette be, hogy jövő héten több amerikai F-16-os harci repülőgép érkezik Romániába, amelyek a román légtérben fognak gyakorlatozni. Dusa konkrét részleteket nem árult el az amerikai harci gépek számáról és jelenlétük időtartamáról, csupán annyit közölt, hogy "elég hosszú ideig fognak maradni".
A miniszter szerint a soron következő közös hadgyakorlaton túlmenően Bukarest azt igényli amerikai partnereitől és NATO-szövetségeseitől, hogy vezényeljenek Romániába néhány repülőszázadot, amíg 2017-ben bevethetővé válnak Románia saját F-16-osai.
Romániának egyelőre csupán védelmi tervek szintjén van saját F16-os flottája. A védelmi tárca tavaly ősszel írt alá szerződést Portugáliával tizenkét darab használt harci gép megvásárlásáról. A gépeket azonban még fel kell újítani, új, korszerű fegyverzettel ezt a portugálok teszik meg a vételár fejében, és ki kell képezni a román pilótákat és műszaki személyzetet is, a szerződés szerint ugyancsak Portugáliában.
Mindez folyamatban van, de hivatalos közlés nincs arról, hogy mikorra kell felállnia a saját román F16-os egységnek. Addig vélhetően az amerikai harci gépek a román légtérben maradnak.
