A szuverenitás "veszélyeztetői"
Magyarország 2013 júliusában, a Tavares-jelentés EP általi elfogadásával az EU szégyenpadjára került. Júniusban az állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó EP-szakbizottság fogadta el az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares készített.
A július 3-án tartott európai parlamenti vitán Orbán Viktor is felszólalt. A hangoztatott bírálatok egyikére sem tért ki beszédében, ehelyett szabadságharcosként lépett fel és mintha kampánygyűlésen lett volna, "saját nézőközönségének" üzent. Az EP 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el a Tavares-jelentést.
A jelentés fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek. A jelentés több ajánlást megfogalmazott mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
Néhány nappal a jelentés elfogadását követően a miniszterelnök belerúgott az EU-ba, a L'Express című francia lapban a bürokraták birodalmának nevezte. Orbán nemcsak a "nemzeti szuverenitás veszélyeztetése" miatt támadta az EU-t. 2012 októberében nem kevesebbet állított, mely szerint a 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek a felére sem lenne szükség, ha az "Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot". A pedagógusbérek emelésének elhalasztásáért is az EU-t tette felelőssé.
Elszigetelődés a Néppártban
A kormány állandó brüsszeli botrányai ahhoz vezettek, hogy ma már a Fidesz saját EP-frakciójától, az Európai Néppárttól is eltávolodott. Ezt egy idén március közepén rendezett szavazás is bizonyítja. A Fidesz ekkor a jogállam és demokrácia erősítését célzó uniós mechanizmussal kapcsolatban előterjesztett dokumentummal szemben szavazott, amilyenre eddig nem volt példa az Európai Parlament történetében.
Ezzel saját frakciójától szigetelődött el a magyar kormánypárt, mivel a konzervatív Európai Néppárt képviselőinek többsége, 150 honatya voksolt az előterjesztés mellett, 50-en tartózkodtak és 48-an szavaztak ellene, köztük 14 fideszes. Ez azért és figyelemreméltó, mert míg a Tavares-jelentést csak néhány tucat néppárti képviselő szavazta meg, erre az előterjesztést a frakció tagjainak kétharmada nyomta meg az igen gombot.
Nehéz megjósolni, várható-e javulás Budapest és az EU viszonyában. Optimista külföldi értékelések szerint kedvező jel, hogy Orbán Viktor vasárnap esti beszédében némi gesztust tett az EU-nak, s Barroso elsők között gratulált a kormányfőnek. Ettől függetlenül a valószínűbb az, hogy a konfrontatív politika folytatódik, hiszen ez a budapesti kormány, a Fidesz egyik lételeme.
A Fidesz legfőbb ellenségei
Az euroszkeptikus politika nyomán több vezető uniós politikus került a magyar kormány célkeresztjébe. Gyakori célponttá vált Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is, aki több ízben tette szóvá a magyarországi intézkedéseket. 2013 márciusában, a magyar alkotmány módosítása kapcsán így fogalmazott: "Az Európai Unió értékek közössége.
Arra törekszünk, hogy érvényesítsük ezeket az értékeket más országokkal és testületekkel való kapcsolatainkban. Annál inkább fontos, hogy az alapvető európai értékeket az unión belül is tartsák tiszteletben. Nem maradhatunk némák, ha egy tagállam keresztülgázol ezeken".
Schulz és Orbán "barátsága" több évre nyúlik vissza. Amikor a német szociáldemokrata politikus még a szocialista frakció elnöke volt, Orbán 2011 januári meghallgatásán név szerint említette Schulzot, meglepetését fejezte ki, hogy ilyen "tárgyi tévedésben van". 2012-ben Orbán személyesen találkozott Schulz-cal, aki ekkor már az EU elnöke volt. Kijelentette, az unió számára nem elfogadható, hogy Orbán Viktor "két zongorán játszik"
Nem szerzett jó pontokat a budapesti kormánynál Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek frakcióvezetője sem. Orbán Viktor 2011 júliusi, EP előtti meghallgatásán teljesen egyértelműen fogalmazott: "Ön rombolja Európát, Orbán Viktor úr!". A francia politikus szerint ugyanis elfogadhatatlanok azok a mondatok, amelyekkel a magyar miniszterelnök Brüsszelt Moszkvához és a Habsburg Bécshez hasonlította. "Magyarországon lerombolnak mindent, amit Strasbourgban és Brüsszelben építenek" - mondta.
A magyar kormány nemcsak az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal is kimondottan rossz viszonyt alakított ki. José Manuel Barroso bizottsági elnök ugyan rendre igyekezett elsimítani a feszültségeket, de a magyar kormányfő mindig kereste a konfrontáció lehetőségét, hogy aztán Budapesten újra azt emlegethesse, az EB kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.
A magyar kormány első számú céltáblájává, mondhatni főmumusává - Schulz után - Viviane Reding igazságügyi biztos vált, aki a legkeményebben tette szóvá a magyar antidemokratikus intézkedéseket, utalván egyebek mellett arra, hogy "az alkotmány nem játékszer". A fagyos viszonyt mutatja, hogy 2013 március végén a közigazgatási és igazságügyi minisztérium egyik közleménye címének ezt adta: "Reding magánháborút folytat Magyarország ellen".
Ugyanez a minisztérium nemes egyszerűséggel le is hazugozta a luxemburgi biztos asszonyt. 2013 áprilisában Orbn Viktor is kikelt Reding ellen, aki szerinte nem adja meg a "magyaroknak" a tiszteletet. "Nem azért küldték őt oda, hogy sértegessen nemzetállamokat, európai népeket, például a magyarokat, hanem azért, hogy szolgáljon bennünket".
