A választás kulcsfontosságú, hiszen az év végén lezárul a csapatkivonás, s a még ott állomásozó, 53 ezer NATO-katona is haza készül. Mindhárom fő esélyes azt ígérte, aláírja az amerikai csapatok egy részének maradásához szükséges státuszegyezményt, amelynek aláírását Hamid Karzai megtagadta.
A távozó elnök a tálib rezsim megdöntése óta, tizenhárom éve kormányozza Afganisztánt, s az alkotmány szerint nem jelöltethette magát újból. Karzai mégis mindenkit voksolásra buzdított, s az elsők között adta le szavazatát több miniszterével együtt szombaton, a szavazóhelyiségek reggel hét órai megnyitása után a fővárosban, Kabulban.
Több mint hétmillió választópolgár járult az urnákhoz az arra jogosult mintegy 12 millió közül, a részvételi arány 58 százalékos volt, közölte az afgán Független Választási Bizottság (IEC). A magas részvételi arányhoz gratulált az afgán népnek egyebek mellett az amerikai elnök, a brit külügyminiszter és a NATO-főtitkár. Ugyanakkor elemzők megjegyzik, az adatot érdemes óvatosan kezelni, hiszen a 2009-es választás során is az afgán hatóságok ötven százalék feletti, míg az ENSZ megfigyelők csupán harminc százalékos részvételi arányt jelentettek.
A tálibok fokozták támadásaikat a voksolás meghiúsítása érdekében. Öszesen 4 civil, 9 rendőr és 7 katona vesztette életét szombaton, írta az AFP. A 7171 szavazóhelyiség közül mintegy 1200 nem nyitott ki, illetve korábban bezárt a tálib fenyegetés miatt.
Hogy ne ismétlődhessenek meg a 2009-es választást beárnyékoló csalások, s hiteles legyen a tálib rezsim megdöntése óta tartott, harmadik elnökválasztás, 22 ezer választási ellenőr követte nyomon a voksolást. Vonalkódos rendszert is kidolgoztak a többes szavazás elkerülésére. Összesen 162 visszaélésről érkezett bejelentés. Az uniós megfigyelők az SMS-szolgáltatás felfüggesztése miatt adtak hangot aggodalmuknak. A távközlési hatóság közlése szerint a zárlatot a választási bizottság rendelte el. Az egyik jelölt vélhetően ily módon sértette meg a kampánycsendet.
