Saját kérésére vallomást tett tegnap Simon Gábor az ügyészségi nyomozók előtt, és elmondta, hogy soha nem volt bissau-guineai útlevele - se igazi, sem hamisított -, továbbá soha nem kért meg senkit, hogy a nevében ezzel nyisson számlát, a MagNet Bankban pedig nem is járt. A volt politikus ügyvédje, Nagy István lapunknak elmondta: mivel Simon előzetes letartóztatásának egyik fő indoka az állítólagos útlevél volt, bizonyítási indítványokat tett ezzel kapcsolatban.
Egyrészt kérte, hogy az ügyészség nyilatkoztassa a MagNet Bank alkalmazottait, hogy látták-e a bankban egyáltalán Simont, vagy valaki intézett-e a nevében számlanyitást, másrészt kérte, hogy a vádhatóság foglalja le a pénzintézet biztonsági kameráinak felvételeit bizonyítékként. Simon azt kérte, hogy az ügyészség - ha valóban lefoglalták az állítólagos útlevelet -, akkor azt mutassa be neki, "szembesítsék" az okmánnyal, hiszen ő azt állítja, hogy ilyenje sosem volt, megbízást sem adott senkinek ilyen irat beszerzésére. Az ügyész kérdésére, hogy Magyarországon kívül bármely más államnak állampolgára-e, más állam útlevelével rendelkezik-e, Simon nemmel felelt - tette hozzá ügyvédje.
Simon Gábort - akit az ügyészség utoljára március 10-én hallgatott ki, és rögtön őrizetbe is vett, majd a két nappal később elrendelt előzetes letartóztatása óta a Nagy Ignác utcai börtönben van - kihallgatásra a Központi Nyomozó Főügyészség Könyves Kálmán körúti bázisára szállították. Kérdésünkre, hogy a százmilliók forrását feltárta-e Simon a vallomásában, vagy az elmúlt napok híreire - mint a fellelt további külföldi számlák, vagy állítólagos fecsegése a fogdaügynöknek - kitért-e, az ügyvéd azt válaszolta: ezek a témák nem kerültek elő és az ügyészek sem kérdeztek rá.
Nagy István azt is elmondta, hogy ügyfelét nem gyanúsították meg semmilyen újabb bűncselekménnyel. Emlékeztetett, hogy az eddig egyetlen, hivatalosan is Simonnak tulajdonított bankszámlán - ez az első nyilvánosságra került számla, a bécsi Volksbankban, rajta mintegy 240 millió forintnyi euróval - szereplő pénzről Simon korábban sem állította, hogy az MSZP-hez kötődne, ellenben azt igen, hogy a pénz nem a sajátja, az összeg felett csak vagyonkezelőként rendelkezett. Megírtuk, ezzel megdől az adócsalás vádja. Egyébként pedig az okozott "kár", vagyis a vélt adóhátralék amúgy is "megtérült" azzal, hogy a számlán az ügyészség zárolt 238 ezer eurót. A Simon-néven fellelt három másik - grazi, salzburgi illetve zürichi - bankszámláról a Magyar Nemzet írt, de ezek miatt Simont nem gyanúsítják.
Az állítólagos útlevél azért fontos, mert önmagában az adócsalásért a volt politikus nem is kerülhetett volna előzetesbe, ehhez "kellett" az úti okmány miatti felbujtóként elkövetett közokirat hamisítás gyanúja és az erre alapozott szökés, elrejtőzés veszélye. Ám a Simon-vallomás - és az, hogy az ügyvéd kérésére már korábban, az előzetes elrendelésekor sem volt hajlandó az okmányt bemutatni az ügyészség - felveti annak a gyanúját, hogy az útlevél és a MagNet Bankos számla is csak "provokáció". Ezt erősíti az is, hogy az ügyészség "koronatanúja", N. Imre - a MagNet Bank biztonsági embere - két, egymással ellentmondó vallomást is tett.
Az első szerint Welsz Tamás vállalkozó "bemondásra", vagyis útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Simonnak Gabriel Derdak néven, majd egy órával későbbi, újabb vallomásában pontosított: a számlanyitáskor a vállalkozó bemutatta a Gabriel Derdak névre kiállított bissau-guineai úti okmányt. Információink szerint - a halála ellenére "papíron" még mindig közokirat-hamisítással gyanúsított - Welsz másként emlékezett. A vállalkozó, aki amúgy nem tudott Simon bissau-guineai útleveléről, azt állította, hogy már korábban nyitották a számlát, ő és barátja - az ügyben szintén gyanúsított K. József - csak a pénzt fizették be rá. Ők ketten értesüléseink szerint azonosíthatók a MagNet Bank ipari kameráinak felvételein, míg Simon ezeken nem szerepel - ezért is fontos a felvételek vizsgálata.
A jelek szerint tehát "laza" lehetett a számlanyitáskor az ellenőrzés. Noha a 40 ezer számla közül csak kilenc olyan van a bankban, amelyet bissau-guineai útlevélre hivatkozva nyitottak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "célvizsgálatot" indított a múlt héten. A vizsgálat még tart, de ha kiderül valami szabálytalanság, akkor annak súlyától függően akár többszáz millió forintra is bírságolhatják a bankot.
Sose derül ki, mi lett Welsz-szel?
Egyelőre nem, de valószínűleg később sem ad a rendőrség tájékoztatást Welsz Tamás halálának körülményeiről. Nem azért, mert nem akarják elmondani, hogy milyen eredményre jutott a boncolás, hanem mert a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy beszéljenek - számolt be az origo.hu. A rendőrség közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálja az ügyet, az ilyen esetekben pedig nem adhatnak ki információt a boncolási eredményről, vagy a halál körülményeiről. A hírek szerint - nem szervi eredetű - szívleállás okozhatta Welsz március 20-i halálát, ettől még méreggel öngyilkos is lehetett, és meg is mérgezhették.
Hihetetlen történetek
Erős fenntartásokkal kezelné Simon Gábor ügyvédje a zárkaügynök-sztorit. Valóban nehezen hihető, hogy az eltitkolt pénzének bűnös forrását tagadó volt politikus éppen egy ismeretlen cellatársának, egy mellé telepített zárkaügynöknek fecsegte volna ki, hogy a pénz valamilyen kerületi mutyiból van, ráadásul a százmilliókról Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc is tudott. Az erről a héten hírt adó Magyar Nemzet több év börtönbüntetéssel fenyegetett államtitoksértést is elkövethetett - éppúgy, mint a lapot informáló forrás, ha egyáltalán volt ilyen. A pénz eredetére vonatkozó új teóriát a hírbe hozott Auchan és az MSZP is cáfolta.