Premier az Erkel Színházban, gyerekeknek szóló előadás. Mozart Varázsfuvoláját egy időben divat volt gyerekoperának hívni, s rettenetesen poros rendezésekkel örökre elvenni vele a "célközönség" kedvét a műfajtól. Most a kicsiny zenekar a színpadon egy emelvényen foglal helyet, bordó, csillogó frakkban belép a karnagy úr és kezdetét veszi a Parázsfuvolácska.
Egy cirkusz nézőterén találjuk magunkat, ahol a porondmester vásári kikiáltó módjára, harsányan és friss humorral mutatja be a szereplőket. Opera-keresztmetszetet látunk, ahol a nagy pörgés-forgásban néha koppan egyet a dramaturgia, de folyamatosan élvezhető, szerethető marad az egész. Igazából nincs is ideje lehervadnia a mosolynak az ember arcáról.
Lackfi János verses összekötő szövegei remekül ülnek, a prózát mondó művészek hálásak lehetnek érte.
Élénkek, ötletesek, kifejezőek Juhász Katalin jelmezei, a gyerekközönség hamar beleéli magát a játékba. A szédítően harsány maskarában a nézőtér felől bevonuló Papageno már azelőtt tapsot kap, hogy egy hangot énekelt volna. Valóban kész cirkusz! A Baross Imre Artistaképző növendékei még rá is tesznek egy lapáttal.
Milyen jó, hogy nincsenek akadékoskodó jogutódok, nem biztos ugyanis, hogy a cirkuszi késdobáló Monostatos, vagy a bűvésztrükköket bemutató Sarastro figurája elnyerné a mű eredetijét etalonnak gondolók tetszését.
Toronykőy Attila színpadi ötletei, a kedvvel és élvezettel játszó Gradsach Zoltán (Papageno) és Busa Tamás (Porondmester) a mese többi alkotó résztvevőjével olyan lelkes légkört teremtett a hatalmas színházteremben, ami sokáig emlékezetes lesz a gyerekközönségnek, amely éljenzi és haza sem akarja engedni a komédiázni is tudó énekművészeket.
A Parázsfuvolácska premier vasárnap egy teljes Erkel színháznyi nézőből formált operabarátot. Nem kis szó.
(Wolfgang Amadeus Mozart - Lackfi János: Parázsfuvolácska. Bemutató: Erkel Színház)