Örülök, hogy Ascher Tamás reagál azokra a gondolatokra, amit több éve próbálok megosztani Vele, munkatársaival, és a zenés-színházi szakmával, hiszen nagy tehetségű alkotónak és gondolkodónak tartom. Nem örülök, hogy reflexiói tele vannak csúsztatással, sőt politikai célzásokkal.
1.Ascher szerint a zenés színész osztályokban végzettekkel kapcsolatos állításaim ellentmondanak a tényeknek. Ez nem igaz. Egymás mellé állítva az utolsó operett-musical szakon végzettek névsorát három osztálynyi zenés színésszel, világosan látszik, hogy a hangi teljesítmények terén igen nagy a különbség a Kerényi osztály javára!
Ennek következménye nyomon követhető ismertségben és nagy zenés szerepek sorozatos eljátszásában egyaránt! Persze, lehet két - három ellenpéldát fölsorolni, pár komolyabb kirándulással példálódzni a Szegedi Szabadtéri Színpadon,de jelentős előadás számokat senki nem tudhat magáénak!
Ugyanakkor szó nincs arról, hogy bárkit meg akarnék bántani, és ne értékeljem nagyra Polgár Csaba, Radnay Csilla, Szabó Kimmel Tamás és a többiek művészetét, - de nem véletlenül játszanak elsősorban prózai színházakban prózai szerepeket.
2. Ascher szerint a zenés színész szakról való vitámban Selmeczi György az érintett fél. Ez tévedés és csúsztatás. Selmeczi Györggyel sok közös nagysikerű munkánk volt, tisztelem,szeretem, - miközben persze vannak művészi vitáink is. Egy színészképzést, amiben a zene fokozott jelentőséggel bír én is csak helyeselni tudok!
Ám az, hogy ettől a harmincöt éve jól működő operett-musical képzés megszűnjön ez vezetői döntés és felelősség! Ugyanis ezáltal megszűnt az operettet elénekelni tudó,és a nagy musical szerepekkel megbirkózó jelentős hanggal rendelkező -de esetleg gyengébb színészi képességeket mutató művészjelöltek többségének képzése. Ezt a képzést nem véletlenül indította el Vámos László 1970 körül - és szükségessége semmit sem csökkent, különös tekintettel a sok zenés bemutatóra.
3.Mindezentúl nem esik jól, hogy Ascher Tamás, aki lándzsát tör a szakmáról szóló viták politika mentessége mellett, most farkast kiált, és politikai felhangúnak akarja beállítani véleményemet. Vicces dolog ez. A gondolkodás szabadsága nem privilégium, s azt hogy Ascher Tamással szakmai vitám van, nem lehet válaszok helyett személyeskedő érveléssel, és csúsztatásokkal lesöpörni.
Persze az igaz, hogy míg a "feljelentés" szó természetesen csacsiság - de azért az interjúmnak ez a része figyelem felkeltési szándékot tartalmaz. Úgy gondolom, a magyar színházművészetnek szüksége volna szakmailag megalapozott operett-musical osztályra, és az új tanévben újra csak zenés színész szak indul! Éppen ezért örömmel tekintenék bármilyen nyilvános vita elé, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik.
