Az elismerési eljárás következő szakaszát azonban már csak az április 6-i választás után megalakuló új Országgyűlés folytathatja le. Ennek keretében a vallásügyi bizottság törvényjavaslatot készít, majd Iványiék kérelmét a nemzetbiztonsági bizottsághoz küldi tovább, amely zárt ülésen vizsgálja majd, hogy a 2011-ben jogfosztottá vált felekezet jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Az Országgyűlés csak ezután minősíthetné kétharmados többséggel a MET-et bevett egyházzá, erre azonban az Emmi februári döntése nem kötelezi őket.
Iványi levelében felhívta Balog figyelmét arra, hogy egyre szaporodnak az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi döntése nyomán született, a MET javára szóló bírósági ítéletek - eddig négy ilyen jogerős döntés van -, amelyek az Ab-döntés alkalmazására hívják fel a kormányzatot. A taláros testület ugyanis megsemmisítette a 2011-es egyházügyi törvény egyházi elismerési eljárásra vonatkozó részét, vagyis jogi szempontból a MET a mai napig elismert egyháznak minősül. Ennek ellenére nem részesülhetett a felekezetek számára felajánlható, egyszázalékos SZJA-támogatásban, valamint a széleskörű szociális és oktatási tevékenysége után járó állami támogatásokban sem.
Az egyházügyi törvényt 2011 után egyébként többször is módosították, a MET elismerési eljárásban pedig az Emmi a törvényileg lehetséges, maximális határidőt teljesen kihasználta. A szakértői eljárást például egyszer újra is kellett kezdeni, mert nem találták megfelelőnek az egyházügyi szakértő véleményét. Az Iványiékkal való packázás ellenére a KDNP-s Lukács Tamás, az egyházügyi törvény egyik "atyja" úgy fogalmazott: a mostani ciklusban az európai normáknak megfelelő egyházügyi szabályozást fogadtak el, és ezzel 20 éves adósságot törlesztettek. A jelenlegi törvény alapján 32 bevett egyház és 131 egyházi egyesület működik Magyarországon, azaz szerinte a vallási közösségek mintegy fele korábban nem végzett vallási tevékenységet.