A bíróság felállításáig megszülethet a jelentés, amely feltárja egy sor bűncselekmény hátterét. A vizsgálatot John Clint Williamson amerikai államügyész irányítja. Mint a Kosovo News honlapja kommentárjában megjegyzi, a bíróság felállításával egyfajta tanulási folyamat kezdődhet meg a koszovóiak számára.
Eddig ugyanis az emberek hajlamosak voltak behunyni a szemüket, ha törvénysértésekről, háborús bűntényekről volt szó. Vagy ha hajlandóak is voltak tudomást is szerezni ezekről, azzal indokoltak, a "szerb elnyomók" elleni harcban ez megengedett. Ezzel érveltek a horvátok is, amikor az azóta szabadon engedett Ante Gotovinát Hágába szállították. Mint a Kosovo News rámutat, az UCK némely bűncselekményeit nem lehet ilyen egyszerűen, egy kézlegyintéssel elintézni.
S ezeket ugyanúgy fel kell dolgozni, mint a szerbek háborús bűneit. A médium szerint ezek az eljárások társadalmi feszültségekhez vezethetnek Koszovóban, mert a helyiek a függetlenség kikiáltása után valamivel több mint hat évvel sem akarna k szembenézni ezekkel a kérdésekkel. Az ügyek feltárása nem lehet egyoldalú - tette hozzá az internetes lap. "Ez pedig nem lesz egyszerű".
Mivel az UCK tagjaira ma is szabadságharcosként tekint sok koszovói, s a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) inkább a szerb háborús bűnösök ügyeivel volt elfoglalva, a koszovóiakkal alig, az UCK rémtetteiről eddig alig esett szó, s nem is igazán tárták fel ezeket a bűnöket. Pedig a felállítandó bíróságnak lesz munkája bőven.
Egy védett tanú 2011-ből származó tanúvallomása szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg Klecka nevű településen börtöntábort tartott fenn. Leírta azt, hogyan végezték ki a szerb foglyokat, akik annyi "bűnt" követtek el, hogy a szerb áramszolgáltatónak dolgoztak, ám a belgrádi hatóságok kényszerítették őket arra, hogy lépjenek be a szerb hadseregbe.
Ugyanez a tanú írta le egy szerb bestiális módon történt meggyilkolását, akit az UCK parancsnoka hallgatott ki, majd kínzott meg. Ezután azt közölte: "Intézzétek el a disznót". Azonnal kivégezték. Egy másik esetben magát a tanút kényszerítették két szerb megölésére. A másfél évtizeddel ezelőtti eseményekre azért emlékszik ilyen jól, mert naplót vezetett a rémálom mindennapjairól. A védett tanú később rejtélyes módon életét vesztette.
Az UCK célkeresztjébe azonban nemcsak szerbek kerültek, hanem olyan koszovói albánok is, akik együttműködtek Belgráddal. Főként erdészekről, rendőrökről és hivatalnokokról volt szó, akik fizetését Szerbia utalta át. A tanú beszámolt arról is, hogy Kleckában kényszerbordélyt tartottak fenn. Az UCK katonái ide vitték az elrabolt nőket, akiket rendszeresen megerőszakoltak.
Ezekről az esetekről azonban mindmáig hallgatnak Koszovóban, s a helyiek ma is csak dicső háborút emlegetnek. Ez azonban csak mítosz. Aki a konfliktust követően bírálni merészelte az UCK-t, a SHIK titkosszolgálattal találta szembe magát: a szerencséseket "csak" megfenyegették, ám többeket megöltek.
Hallgatnak arról is, hogyan zajlott a szervkereskedelem. A felállítandó bíróságnak erre is választ kellene találnia. Az ezzel kapcsolatos vádak tíz évre nyúlnak vissza. 2004-ben a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK nem túl nagy meggyőződéssel vizsgálatot indított az ügyben, de bizonyíték híján nemhogy bírósági eljárásig, még valódi nyomozásig sem jutott el az ügy.
Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék egykori főügyésze egy 2008-ban megjelent könyvében azt állította: nem engedték, hogy a koszovói háborúban a köztársaság függetlenségéért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetői után vizsgálódjék az illegális szervkereskedelem kapcsán.
Azt is mondta, hogy az UCK az 1998-1999-es koszovói háború idején szerbeket rabolt el, juttatott át Albániába, ahol aztán kioperálták szerveiket, s azokat a feketepiacon értékesítette. Dick Marty, az Európa Tanács svájci képviselője 2010 végén nyilvánosságra hozott jelentésében maffiamódszerekkel vádolta a koszovói vezetőket, s személy szerint Hashim Thaci miniszterelnököt.
Az egykori ticinói (Tessin) főügyész, aki korábban az amerikai titkos börtönök ügyében, majd évekkel később a csecsenföldi és dagesztáni jogsértésekkel foglalkozott, megállapította, az UCK Albánia északi részén titkos börtönöket tartott fenn, ahol elsősorban szerbeket, illetve néhány koszovói albánt tartottak fogva "egészen embertelen és megalázó körülmények között" - írja a dokumentumban.
A rabok aztán nyomtalanul eltűntek. Meggyilkolták őket, s egy klinikán kioperálták szerveiket, amelyeket aztán a feketepiacon adtak el külföldi kórházaknak. Ezt az elképesztő üzletet az UCK vezetői felügyelték és szervezték meg a szervezett bűnözés hírhedt alakjaival. Ez az együttműködés Marty szerint ha más formában is, de ma is létezik.
A svájci képviselő utalt arra, hogy a koszovói ENSZ misszió, az EULEX a szervkereskedelem ügyével kapcsolatban 2010 októberében öt személyt vett őrizetbe, köztük orvosokat és a pristinai egészségügyi minisztérium munkatársait. Marty szerint a főszervező a "keresztapa" maga Hashim Thaci, aki az úgynevezett Drenica csoport vezetője, jelenlegi miniszterelnök volt. Ez a banda - a jelentés szerint - "az UCK tagok legbefolyásosabb bandája", amely 1998 óta vesz részt szervezett bűnözésben.
