- Választási ügyeskedés a lakcímekkel

Semmiféle állampolgári ügyet nem intéznek az okmányirodák a jövő héten, kizárólag választási ügyekkel foglalkozhatnak. Erről tájékoztattak legalábbis egy állampolgárt a dabasi okmányirodában, ahol már ezen a héten sem lehetett érdemben ügyet intézni. Hétfőn először azt mondták neki: szerdáig várnia kell egy halotti anyakönyvezési és hagyatéki leltár kapcsán, mert akkor lesz benn az illetékes ügyintéző. Szerdán már arról tájékoztatták: ezúttal sem tudnak segíteni, mert "jelenleg teljesen összeomlott a rendszer". Ekkor közölték vele: ne is jöjjön április 9-ig, mert a választás miatt semmit nem adnak ki, semmi mással nem foglalkoznak addig.
"Itt egy konkrét perről van szó, amelyben az ügyfelem hátrányt szenved, hiszen nem tudja bemutatni a szükséges dokumentumot, amelyet az okmányirodának kellene kiadnia" - mondta lapunknak Kadlót Erzsébet. Az ügyvéd szerint azonban ez a probléma akár több millió embert is érinthet, hiszen az okmányirodai ügyintézés leállításával sérül a közhitelesség elve, állampolgári jogok csorbulnak, méghozzá olyan módon, amire még nem volt példa a demokratikus Magyarországon.

Emlékeztetett: az okmányirodák korántsem csak választási ügyintézéssel foglalkoznak, hanem személyazonosításhoz kapcsolódó, úti okmányokat érintő, egyéni vállalkozói, parkolási, vezetői engedéllyel összefüggő, vagy akár építésügyi és egyéb hatósági ügyintézéssel. Nonszensznek nevezte a jelenlegi helyzetet, melyben az önkormányzati, közigazgatási ügyintézés ellehetetlenülése miatt késnek le az állampolgárok határidőket, s azt a perjogban nem tudják igazolni, hiszen sem a választási eljárási törvény nem ad felhatalmazást erre, de más jogszabály sem engedi meg, hogy késsenek azért, mert épp választás van. A szakember felháborítónak nevezte, hogy megbénítják az országot, s az önkormányzati ügyintézést hivatalosan is leállítják arra hivatkozva, hogy egyébként lebonyolíthatatlan lenne a választás. "Ha a jövő héten születik egy gyerek, azt sem fogják anyakönyvezni?" - tette fel a kérdést, hozzátéve: egyes arab országokban zajlanak így az államigazgatási ügyek, van például, ahol évente egyszer írják össze a született gyermekeket - az is egy "megoldás".

A helyzet pikantériája, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) épp a napokban közölte: "meghosszabbított ügyfélfogadási rendben tartanak nyitva az okmányirodák 2014. március 31-től április 7-ig, hogy biztosítsák az ügyfelek részére a választási jog gyakorlásához kapcsolódó ügyeik zökkenőmentes intézését". Ez azt jelenti, hogy a választáson való részvételhez szükséges személyazonosító igazolványok, okmányok kiadását érintő ügyintézést érdekében hosszabbítottak, ami egy sor egyéb aggályt vet fel (lásd keretes írásunkat), ráadásul a KIM elhallgatta, hogy eközben semmi mást nem lehet intézni az okmányirodákban.

Ez példátlan, korábban soha nem szünetelt az ügyintézés azért, mert választások voltak - kommentálta lapunknak a hírt Tóth Zoltán. Az egykori Országos Választási Iroda volt vezetője hangsúlyozta: a közigazgatási apparátusnak persze mindig jelentős többletmunkát jelentett a voksolás lebonyolítása, de ezt nem azzal kompenzálták, hogy az állampolgárokat nem szolgálták ki más ügyekben, hanem azzal, hogy kaptak némi jutalmat, illetve pluszpénzt a kemény munkavégzésért. Tóth úgy tudja, a pluszpénz ezúttal sem marad el, így értetlenségének adott hangot, amiért kizárólag választási ügyekkel foglalkozik a jövő héten az apparátus. Kérdésünkre ugyanakkor egyetértett azzal, hogy így viszont a jövő hét kiválóan alkalmas lenne arra, hogy ellenőrizzék az ajánlóíveket, azaz fény derülhessen a csalásokra, amelyek az állampolgárokat aláírásával, azaz minősített adatokkal való visszaélés gyanúját teszik megalapozottá. Ha ugyanis ezt a feladatot elvégezné az apparátus, a Nemzeti Választási Bizottságnak még lenne lehetősége arra, hogy a csalással jelöltet - illetve országos listát - állító pártokat és indulóikat lehúzzák a szavazólapokról.

Aggályos nyitva tartás

Akár tömeges választási csalásokra is lehetőséget ad a kormányváltó szövetség szerint, hogy a választás napján is nyitva tartanak az okmányirodák, ahol a határon túliak felvehetik a korábban igényelt lakcímkártyáikat. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke elmondta: a jogszabályokba decemberben került be az a lehetőség, hogy a magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező kettős állampolgárok a választási eljárás alatt bejelentkezhetnek magyar lakcímre, és így egyéni jelöltre is voksolhatnak országos listás szavazatuk mellett. Épp ezért visszaélések gyanúját veti fel, hogy minap a kormány úgy döntött, április 6-án nyitva tartja az okmányirodákat, noha eddig nem lehetett ügyeket intézni a választás napján. Ezzel ugyanis a listás szavazatukat otthonról leadó kettős állampolgárok tömegesen jelentkezhetnek be magyarországi lakcímekre, akár úgy is, hogy lakcímkártyájukat csak a választás napján veszik át, és így a többi határon túlival ellentétben egyéni körzetben is szavaznak.
Szigetvári - hangsúlyozva, hogy fiktív lakcímre bejelentkezni bűncselekmény - felszólította a kormányt, hogy ne tartsa nyitva az okmányirodákat a szavazás napján, az önkormányzatokat pedig arra, adjanak tájékoztatást, hány határon túli magyar jelentkezett be az utóbbi időben a körzetbe. Lapunknak Pállfy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke néhány hete azt mondta, eddig 82 ezer új, kettős állampolgár szerzett magyarországi lakcímet, így ők már biztosan két szavazattal rendelkeznek, bár hogy mely választókerületekben, azt nem tudni.

A Fidesz persze sietett félreértelmezni az ellenzéki aggályokat, s közölték: a választási névjegyzék csupán a választást megelőző második napig módosítható, abban az esetben, ha a választást megelőző hetedik napig magyarországi lakcímre jelentkezett be az érintett. Ezzel kapcsolatban Szigetvári lapunknak kiemelte: félrevezető a Fidesz közleménye, hiszen ő nem arról beszélt, hogy aznap jelentkeznének be és kapnának lakcímkártyát a külhoni választók, hanem arról, hogy akik a választást megelőző hetedik napig belföldi lakcímre jelentkeznek be, azok úgy is szavazhatnak bizonyos választókerületekben, hogy akár csak a választás vasárnapján veszik fel lakcímkártyájukat. "Ez igenis aggodalomra ad okot, hiszen visszaélési lehetőség" - tette hozzá.

Eközben az NVI is hangsúlyozta: a szavazóköri névjegyzék április 4-én, pénteken 16 órakor zárul, azután már nem lehet egyik szavazóköri névjegyzékbe sem bejelentkezni, sem átjelentkezni. "A választás hétvégéjén az okmányirodák nyitva tartása csak az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadását, a lakcímigazolvány pótlását szolgálja, valamint át lehet venni a már elkészült személyazonosításra alkalmas okmányokat is" - közölték.

Botrányosan kevés külképviseleti szavazó

Tízszer annyi határon túli, többségében egyszerűsített honosítási eljárással állampolgárságot szerzett választópolgár vehet majd részt a választáson, mint ahány külföldön élő, illetve tartósan külföldön tartózkodó magyar, akiknek van hazai állandó lakcímük. Noha a külképviseleti választáshoz szükséges névjegyzékbe vétel csak ma zárul, a tegnapi adatok fényében egyértelmű: a külföldön tartózkodó töredéke él választójogával, míg a külhoni kettős állampolgárok közül 194 ezernél is többen voksolnának. Ennek oka az lehet, hogy a Fidesz-KDNP által megalkotott új választási rendszer hátrányosan különbözteti meg azokat, akik külföldön élnek, de rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel. Ők ugyanis, kizárólag személyesen élhetnek választójogukkal a 97 erre kijelölt külképviseleten, illetve itthon, előzetes névjegyzékbe vételi eljárást követően. Eközben a határon túliak levélben és online jelentkezhettek be a választásokra, és voksaikat is levélben adhatják le.
Mindennek azért is van jelentősége, mert az utóbbi négy évben jelentősen gyarapodott a Magyarországról elvándorlók száma. Noha a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének becslése a 2012 végi adatok alapján úgy találta, összesen 335 ezer ember, a 18-49 éves magyar állampolgárok 7,4 százaléka él külföldön, azóta újabb kivándorlási hullámmal számoltak a szakértők, így a külföldön élők számát ma már 500 ezer körülre teszik. Ezt a számot a kormányzati kommunikáció is elismeri, noha Németh Zsolt külügyi államtitkár arról is beszélt, a külföldön dolgozók többsége - országonként legalább 100-150 ezer ember - Németországban és az Egyesült Királyságban él.
Ezzel szemben a nagykövetségek 2013-as adatai szerint lényegesen több emberről van szó; legalább 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, nagyrészt Londonban, további több mint 100 ezer munkavállaló Németországban, jellemzően Berlinben, Bajorországban és Baden-Württembergben. Több mint 50 ezren Ausztriában - a februári osztrák felmérések szerint 64 429 magyar vállalt náluk munkát - és további 50 ezren az unió többi országában dolgoznak.