UD Zrt.;Szilvásy György;

- Újra felmentették Szilvásy Györgyöt

Felmentették Szilvásy Györgyöt a hivatali visszaélés vádja alól az UD-ügyben - ismét. A megismételt elsőfokú perben a volt titokminiszter egyedüli vádlottként állt a Fővárosi Törvényszéken.

Felmentette Szilvásy György egykori titokminisztert a hivatali visszaélés vádja alól a Fővárosi Törvényszék péntek reggel a megismételt elsőfokú eljárásban is.

Lényegében azért vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség, mert titokminiszterként a munkáját végezte; az UD-ügy 2008. szeptemberi kirobbanásakor - szólnjak az ügyészségi vádak -  CD-n átadta a nemzetbiztonsági bizottságnak azokat a hangfelvételeket, melyeken elődjei, Kövér László és Demeter Ervin beszélgetéseket folytattak az UD Zrt. egyik akkori vezetőjével, Horváth Józseffel.

Szilvásy a vád szerint "szükségtelenül és indokolatlanul hangsúlyozta" a botrány politikai hátterét, amivel pedig "erkölcsi értelemben vett jelentős érdeksérelmet" okozott volna mindkét elődjének.

Ismert, hogy Szilvásyt 2012 áprilisban elsőfokon felmentették, bár akkor rajta kívül még hárman ültek a vádlottak padján: a nemzetbiztonsági bizottság volt alelnöke, az MSZP-s Tóth Károly, valamint az MDF-es Dávid Ibolya és Herényi Károly.

A cég szerepére ugyanis az MDF egykori elnöke világított rá, amikor egy (másik) CD-vel állt a nyilvánosság elé, melyen Csányi Sándor OTP-vezér és az UD Zrt. másik vezetője, Tóth János beszélget arról, hogy Tombor András - Orbán Viktor egykori külügyi főtanácsadója - "azt szeretné, ha dolgoznánk az MDF-re, a Dávid Ibolyára, keresnénk rá terhelőket".

A Pesti Központi Kerületi Bíróság - még ha az MDF-es politikusok a bíróság szerint is érthetetlenül kerültek Szilvásyékkal egy eljárás alá - bizonyítottság és bűncselekmény hiányában mind a négy vádlottat felmentette. Másodfokon a Fővárosi Törvényszék tavaly januárban részben ugyancsak az ügyészségi vádak megalapozatlanságára hivatkozott, amikor visszadobta első fokra az ügyet - de jogerősen felmentette Tóthot, és Szilvásy ügyét elkülönítette az MDF-es politikusokétól. Utóbbiak esetében az új eljárás - noha a nyilvánosság számára is elérhető tárgyalási jegyzék azt rendre "előrejelzi" - még nem kezdődött el.

Szilvásy (és Tóth) is úgy került az ügybe, hogy kiosztották a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak a Kövér és Demeter Horvátht-tal folytatott telefonbeszélgetéseinek hanganyagát. Védője szerint Szilvásy jogszerűen járt el - és 2012 áprilisában az első eljárásban ugyanezt mondta ki a bíróság is, hogy a titokminiszter csak a munkáját végezte -, a vádhatóság pedig "egy politikai vitába" avatkozott be.

A büntetőper nem nyilvános részében megismert titkos iratokból az is kiderült az ügyvéd Sebes Péter szerint, hogy az UD Zrt. tevékenysége veszélyeztette az ország nemzetbiztonsági érdekeit, a két politikus és a cég közti kapcsolattartás nemzetbiztonsági kockázatot jelentett. Kiemelte: Demeter minősített és személyes adatok átadására is kérte az UD vezetőjét.

Január végén az ügyész is felfüggesztett börtönt kért a hivatali visszaéléssel vádolt Szilvásyra, így a volt titokminiszternek jó esélyei vannak arra, hogy a bíróság ezúttal is megkérdőjelezi a vádhatóság állításait.

Szilvásy György korábbi felszólalásaiban a volt miniszter arról beszélt: a politikai megrendelésre indult eljárás céja már kormánypárti politikusok, hivatalnokok "kimosdatása", majd az ügyet felderítők elítélése, amihez a politikai vádakat a büntetőjog nyelvére fordította le az ügyészség.

"Mintha a gondosan kidolgozott feljelentés mögé egy használati utasítást is mellékeltek volna: csak szocialisták és MDF-esek ellen nyomozhattok, de annak aztán legyen eredménye! Ha másként nem megy, hagyjuk figyelmen kívül a tényeket" - fogalmazott a volt miniszter. Sőt, Szilvásy korábban azt a véleményét sem hallgatta el, hogy az ügyészség a Fidesz politikusainak és ügyvédjeinek állításait kontroll nélkül átvette, tényként kezelte.

Százötvenezer honfitársunk szenved epilepsziában, mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer, vagy többször rohama. A korszerű kezelések - gyógyszerek, esetleg műtét - eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor a velük szemben támasztott előítéletek miatt minden második érintett képtelen beilleszkedni környezetébe.