Moszkva;kiállítás;Kijev;

- Kié lesz a krími aranykincs?

Komoly dilemma előtt áll az amszterdami Allard Pierson régészeti múzeum vezetése: Kijevnek vagy Moszkvának adja vissza azokat az aranykincseket, amelyeket a Krímet bemutató kiállításra kapott kölcsön - adta hírül a Múlt-kor történelmi portál.

"A tárgyak a kiállítás végéig Hollandiában maradnak, de tekintettel a politikai eseményekre, azon gondolkodunk, kinek kell majd visszaadnunk őket" - mondta a múzeum tulajdonosa, az amszterdami egyetem szóvivője, Yasha Lange.

A Fekete-tenger partján talált, az i. e. VI. és II. század közötti időszakból származó tárgyakat öt ukrán, köztük négy krími intézmény adta kölcsön a hollandiai múzeumnak. Többségük drágakő berakású arany ékszer: az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, valamint fegyver.

"Kinek a tulajdonában vannak most ezek a tárgyak? Nagyon bonyolult jogi kérdésről van szó" - a szóvivő szerint. A műtárgyak visszaszolgáltatása kérdésében a múzeum kikéri a hágai külügyminisztérium véleményét is.

Hollandia - az Egyesült Államok többi nyugati szövetségeséhez hasonlóan - nem ismeri el a Krím Oroszországhoz csatolását. Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-án írta alá a Krímet Oroszországhoz csatoló szerződést, amely azonnal hatályba lépett. Lange elmondta, hogy a kölcsönzésről szóló szerződéseket még a zavargások előtt írták alá.

Oroszország állítólag azt követeli, hogy a kincseket egyenesen a szentpétervári Ermitázsba szállítsák. A múzeum, amely a kiállítással új megvilágításban kívánta bemutatni a szkítákat, gótokat és hunokat, "állandó kapcsolatban áll Kijevvel és Moszkvával" - mondta Yasha Lange.

 Magyarország folytatja az unortodox monetáris politikáját címmel közölt gazdaságpolitikai elemzést a francia Le Monde, míg a The Jerusalem Post című izraeli lap a Fidesz választások előtti retorikájával és a zsidó közösség helyzetével foglalkozott.