Ez az eredetinek mondható elmélet egy texasi amatőr művészettörténészé, egy bizonyos William Varvelé és csak a legújabb a számos tudományos és bizarr hipotézisek közül.
„Mona Liga kódolt módon követeli “ a nők teológiai jogait”- nyilatkozta a volt matematikatanár, aki szerzője az USA-ban most megjelent The Lady Speaks című könyvnek, amelyben a kép titkait fedi fel a saját értelmezésében.
Az 53 éves tanár 12 év óta tanulmányozza a festményt és a 180 oldalas, nem mindig könnyen olvasható műben elmagyarázza, hogy a festő hogyan vetítette rá a képre azt a 40 szimbólumot, amelyet Zakariás próféta könyve 14. fejezetének 21 verséből merített. A szöveg az Új Jeruzsálem eljövetelét jövendöli, egy ideális társadalom szimbólumát,ahol a nők jogait elismerik – írta a BBC.
A szerző összefüggéseket talál a szent szöveg földrajzi és szimbolikus leírásai és a képen ábrázolt út, víz, híd, fátyol, hímzés stb... között. Így Mona Lisa jobb vállánál a Golgota hegye, a bal vállánál az Olajfák hegye emelkedik. Balkarjának hajlata igát szimbolizál, ami a szentírásra és a nők elnyomására utal. „Leonardo számára, akit ma nevezhetnénk baloldalinak - mondja Varvel - ez az ideális társadalom csak akkor működhetne, ha Jézus Krisztus hivatásának gyakorlását lehetővé tennék nemcsak a férfiak, hanem a nők számára is.”
És a mosoly? Azt jelenti, hogy az asszony ismeri Jeruzsálem titkát.
A kép ötszáz év óta bűvöli az embereket. Van, aki titokzatos jeleket vél felfedezni a szemében, a japánok rekonstruálták a hangját, egy orvos még magas koleszterin szintet is állapított meg nála. Azt is mondták, hogy valójában férfi, sőt, magát Leonardot ábrázolja. Megihlette az írókat, krimiszerzőket, hogy csak korunk best-sellerét, Dan Brown Da Vinci-kódját említsük meg.
Laure Fagnart, a liége-i egyetem művészettörténésze a könyvet nem olvasta, így nem is kommentálja, ám azon a véleményen van, hogy a Mona Lisa egy olyan polgárnőt ábrázol, amilyen tucatjával élt abban a korban, de Leonardo művét “ talán nehezebb megérteni, értelmezni, mint más műveket. “ Leonardo tudatos festő volt, aki semmit sem csinált véletlenül” – nyilatkozta.
Varvel úr különben soha nem látta az eredeti Mona Lisát. „Túl sok ott az ember. Ha egyszer elmegyek Párizsba, a Louvre-nak engedélyeznie kell számomra egy magánlátogatást” – mondta, nem is annyira tréfából.