A kamatcsökkentési gyakorlat legnagyobb vesztese az ország, amely egyre drágábban kénytelen törleszteni adósságait. Aligha fér kétség ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén folytatja a 2012. augusztusában megkezdett kamatvágási sorozatát. Az elemzők többsége 0,1 százalékpontos csökkenésre számít, de a kiszámíthatatlan, a növekedési víziót hajszoló jegybankárok ismét a 0,15 százalékpontos mérséklés mellett is dönthetnek, miként tették ezt egy hónapja.
Tavaly év végéhez képest 2014 első két hónapjában 4,5 százalékot gyengült a forint. Folytatódott az a tendencia, a második Orbán kormány alatt évente átlagosan 10 forinttal drágult az euró - mondta Német Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint ilyen körülmények között nincs értelme a kamatvágási sorozatnak. A szakember - akárcsak a hazai és külföldi elemzők döntő többsége - 3 százaléknál abbahagyta volna a kamatmérséklést. Így valószínűleg nem gyengült volna a forint.
Az Államadóság-kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb közlése szerint február végéig 401 milliárd forinttal növekedett a központi költségvetés bruttó adóssága decemberhez képest. Mivel hiteleink 41 százalékát devizában vettük fel, így minden olyan lépés, amely gyengíti a forintot, súlyos károkat okoz az adófizetőknek.
Mindezt nem veszik figyelembe a jegybankárok - érvelt Németh Dávid. Nincs hosszú távú üzenetük a piacnak, döntéseiket a pillanatnyi gazdasági változások vezérlik, nem ismeretesek - mert nincsenek is! - azok a szabályok, amelyek a kamatdöntéseknél vezérlik őket. A feltörekvő országok jelentős részénél már emelkedtek a kamatok, míg nálunk rendületlenül csökkentenek.
A Monetáris Tanács tagjainak többsége - a már több alkalommal a kamattartásra voksoló Pleschinger Gyulával és Cinkotai Jánossal szemben - csak a kétségtelenül alacsony jelenlegi inflációt veszi figyelembe. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, Horváth István úgy vélekedett, hogy a feltörekvő piacokon tapasztalható tőkekiáramlás Magyarországot is veszélyeztetni. A hosszú távú állampapírok esetében ezért már most hozamemelkedés tapasztalható, ami tovább folytatódhat, miközben a rövid távú papírokat még mindig támogatja a kamatcsökkentés.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői előrejelzésükben viszont azt közölték, hogy ha a mostani 2,7 százalékos alapkamatot 2,6 százalékra csökkentik, akkor ehhez az eddigieknél sokkal óvatosabb hangvételű közleményt fűz majd az MNB, és úgy fognak indokolni, hogy az új alapkamat egyaránt megfelel a célszint felé várhatóan lassan ismét elinduló inflációs rátának és a növekedésösztönzés célkitűzésének. (Az év elején még azt várták az elemzők, hogy 2 százalék közelében állhat meg az idén az alapkamat csökkenése.)
A forint árfolyama februárban, a 0,15 százalékpontos kamatdöntés után pillanatok alatt 308-ról 310-re esett az euróval szemben a vártnál nagyobb kamatvágás hatására. A gyengülő forint a devizahitel-adósok terheit növeli - hívta fel a figyelmet Németh Dávid. A kelleténél nagyobb mértékű kamatvágások emellett a pénzpiaci folyamatok stabilitásában vetett hitet is rombolja - fűzte hozzá a szakember. Az exportőrök kétségtelenül jól járnak, de a kivitt termékeink importhányada 40-45 százalékot tesz ki. Kedvez a gyenge forint a beutazó turizmusnak.
Egyre több külföldinek éri meg Magyarországra jönni. Mivel a belső kereslet növekedése még csak a jövőben várható, ezért azzal is szembesülnünk kell, hogy megkezdődik majd egy drágulási folyamat. Ezért az év második felében ismét kamatemelés várható. Ma egyébként megjelenik az MNB inflációs prognózisa is, amelyből kiderül majd, hogy a jövőt miképpen képzelik a jegybanknál.