Egy pillanatra elmorfondíroztunk, tényleg csak egy futó gondolatkísérlet erejéig, mi lesz például a rádiós hírszerkesztőkkel, ha az ellenzék nyeri a választásokat. Rendre az derül ki ugyanis (bármilyen hírműsort hallgatva), hogy a naponta végzett munkájuk finoman szólva nem emlékeztet ennek a szakmának a nyomaira sem. Lehetne esetleg arra gondolni, hogy a megfelelési kényszer irányítja a műsorok összeállítását, és akkor rendben lesz egy másik kormány regnálásakor is, a talpnyalás ugyanis nem rendszerfüggő, de ennek kicsi a valószínűsége.
A Déli krónika vezető híre semmiképpen sem lehet egy hosszas, riportokkal tűzdelt tudósítás a határon túli magyaroknak a március 24-én kezdődő személyes szavazásáról. Ha nincs ennél fontosabb belpolitikai hír (van), akkor az ukrajnai helyzet elé semmi sem kerülhet - a szakma szabályai szerint. Persze, ha az ukrajnai helyzet változatlanul megoldhatatlan feladat elé állítja a hivatalos magyar politikát, és általa a magyar hírharsonát, akkor nincs min csodálkozni. Akkor az is érthető, hogy a legnagyobb terjedelemben most is Simon Gábor ügyével foglalkozik a Magyar Rádió déli krónikája. Amely ügynek most éppen semmilyen hírértéke nincs.
