Négy évvel ezelőtt nem volt, és most sem vitte túlzásba a gazdasági program szerkesztését a Fidesz. Orbán Viktor tegnap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján 10 pontban foglalta össze a következő négy év céljait. Az unortodox gazdaságpolitika folytatását ígéri a kormányfő. Ha ez a következő négy évben így folytatódik, abban tönkremegy Magyarország - reagált orbán szavaira lapunknak Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője.
A cél, hogy "versenyképesek legyünk az Egyesült Államok energiaár-rendszerével", a kormány arra törekszik, hogy ne csak a háztartási, hanem az ipari energia ára is Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában - fejtette ki tegnapi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.
Az USA-ban elérhető, az uniósnál 50 százalékkal olcsóbb földgáz a palagáz kitermelésének köszönhető, ez nyomta le az energiaárakat - mondta el lapunknak Inotai András. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének vezető kutatója hozzátette: amennyiben nem tudunk palagázt importálni az Egyesült Államokból, vagy magunk palagázt kitermelni, ennek az ígéretnek a teljesülése az energiahordozók világpiaci árának alakulásától függ. A kutató hozzátette: a palagáz kitermelésének az EU-ban mindenesetre nagyon komoly környezetvédelmi akadályai vannak. Magyarország jelenlegi energiagazdasági realitásai mellett ennek a célnak a megvalósulása középtávon meglehetősen korlátozott - tette hozzá Inotai András.
Orbánnak ez a célkitűzése látszólag egybevág az uniós energiapolitikai iránnyal: az EU vezetői is felismerték, hogy versenyhátrányt jelent az EU gazdaságának, hogy jóval magasabbak az energiaárak mint a Távol-Keleten vagy az Atlanti-óceán túlpartján. Azonban az Európai Bizottság azt is felmérte, hogy az elmúlt évek energiaár-emelkedéseiért nagy részben az arra rakódó adóterhek felelősek. Magyarországon is 27 százalékos általános forgalmi adó terheli a rezsit.
Az ipari termelés aránya a nemzeti össztermékhez viszonyítva 2018-ra nálunk lesz a legmagasabb Európában - ígérte a vállalkozóknak a miniszterelnök.
A kérdés az, hogy az ipar arányának növelését mely ágazat rovására szeretné megvalósítani a miniszterelnök. A GDP három fő elemből áll össze: az agrárium, az ipar és a szolgáltatások. Jelenleg a mezőgazdaság a GDP mintegy 5 százalékát adja: ha továbbra is agrárexportőrök akarunk maradni, akkor ezt nem érdemes tovább csökkenteni - véli Inotai András. Avitt szocialista gazdasági felfogásra utal, hogy a kormány ennyire előtérbe helyezi az ipart: van helye az ipar preferálásának, de közben nem szabad minden eszközzel akadályozni a szolgáltatószektort. A miniszterelnök többször kifejtette: valódi értéket a feldolgozóipar teremt. Ezzel szemben az igazság az, hogy a magyar GDP 70 százalékát a szolgáltatószektor állítja elő, és a foglalkoztatásból is nagy arányban veszi ki a részét. A feldolgozóipar és a szolgáltatások kéz a kézben járnak - mutat rá az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének vezető kutatója. A gyárban összerakott autóhoz be kell szerezni a nyersanyagot, meg kell tervezni, a készterméket piacra kell vinni, garanciát kell nyújtani, marketinget kell hozzá tervezni - ezt mind a szolgáltatószektor teszi meg, a kettő tehát nem választható el oly módon, ahogy a kormány teszi.
Látszólag ez az orbáni célkitűzés is egybecseng az európai újraiparosítási törekvéssel. Az EU vezetői azonban azt is felismerték, hogy az ipar bővítése nem mehet a szolgáltatószektor rovására, hiszen minden iparban teremtett munkahely 1-2 további állást hoz létre a szolgáltatószektorban. Ha különadókkal megbénítják a szolgáltatószektor bővülését - ahogy tette azt a második Orbán-kormány az elmúlt három évben - akkor az ipar sem tud érdemben bővülni.
El kell érni a teljes foglalkoztatást: ez 3-3,5 százalékos munkanélküliséget jelent, a mostani 9-10 százalék ugyanis folyamatos veszélyt jelent - jelentette ki a miniszterelnök.
A magyar gazdaság mai állapotát tekintve a világon semmi realitása nincs ennek az ígéretnek - mondta Szekeres Imre. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője hozzátette: a foglalkoztatás akkor bővül, ha vannak piacképes termékeket előállító beruházások. Jelenleg azonban a beruházási ráta mélyponton van. A második Orbán-kormány gazdaságpolitikája, az unortodoxiára jellemző kiszámíthatatlan jogi környezet bizonytalanná teszi a beruházások megtérülését, ezért kifejezetten beruházás-ellenes.
Két éve az MKIK ugyanezen gazdasági évnyitóján Orbán Viktor azt állította, 5,5 millió dolgozóra, ennyi adófizető munkahelyre van szükség az országban. Ennek ellenére az elmúlt két évben csak a külföldön dolgozók és a közmunkaprogramban résztvevők száma nőtt, a versenyszféra érdemben nem bővült. Tovább kell csökkenteni a munkát terhelő adókat és a fogyasztási típusú adókra kell helyezni a hangsúlyt - szögezte le ismét Orbán Viktor.
Nem sok irányba lehet már bővíteni a fogyasztást terhelő adók körét: a 27 százalékos áfát már nehéz emelni, vagyonadót be lehet vezetni, és lehet bizonyos termékekre luxusadót kivetni - mutatott rá lapunknak Inotai András. A Világgazdasági Intézet vezető kutatója azonban felhívta a figyelmet: a luxusadó és a jövedékiadó-emelések magukkal hozzák a csempészet felfutását, ahogy azt láttuk a dohánytermékek esetében.
Az áfa további emelése nem egyszerűen hiba, hanem bűn lenne, hiszen már most is Európa legmagasabb áfakulcsát alkalmazzuk - tette hozzá Szekeres Imre. Ismeretes: már a 27 százalékos áfakulcs is felhívás keringőre az áfacsalóknak, csaknem 1000 milliárd forint esik ki a költségvetésből az áfacsalások miatt. A munkát terhelő adók és járulékok csökkentésére különösen az alacsonyabb keresetűeknek lenne szükségük, a járulékokat is növelte a második Orbán-kormány - mutatott rá az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője. A kormányváltó erők ezért csökkentenék a minimálbér adóterhelését: ezzel nőne a nettó fizetés és csökkenne a vállalkozások bérek után fizetendő költsége.
Gazdaságpolitikánk legnagyobb versenyelőnye a kétharmad volt - állította Orbán Viktor.
Abban a formában, ahogy a Fidesz-KDNP a kétharmadával élt, sokkal inkább versenyhátrányt jelentett ez Magyarország számára. Jól látszik ez azon is, hogy minden létező versenyképességi rangsorban visszaesett Magyarország. Lehet a széles felhatalmazással jól élni, látjuk, hogy Németország számára kifejezetten versenyelőnyt jelentett a nagykoalíció. Ehhez azonban racionális, kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség, azzal lehet elnyerni a piacok bizalmát - véli Inotai András. Egy ilyen gazdaságpolitika széles társadalmi bázissal komoly tőkevonzó képességgel rendelkezik. A Világgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a második Orbán-kormány mindennemű gazdasági racionalitást nélkülöző gazdaságpolitikája oda vezetett, hogy nemcsak a külföldi tőke nem áramlik be Magyarországra, de a hazai is menekül.
Európa nincs válságban
Az euróövezet újra növekszik, de a kilábalás törékeny, ugyanakkor jó esélye van annak, hogy egy kivételével minden uniós tagállam GDP-je növekedni fog 2014-ben - adott kontinentális korképet tegnap újságíróknak Suppan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője ezzel közvetve cáfolta Orbán Viktor kormányfőnek azt a tegnap is elhangzott állítását, hogy Európa válságban van, ezért is kell önállóan lábra állnunk, és a keleti nyitásnak primátust adni, természetesen nem tagadva azt, hogy az Európai Unió részaránya külgazdaságunkban jelenleg is mintegy 75 százalékos. A szakember számításai szerint az Európai Unió átlagos növekedési üteme idén 1 százalék körül lesz, ami nem sok ugyan, de kiolvashatóak belőle a fenntarthatóság kritériumai. Európa tehát növekszik, de a Takarékbank elemzői a növekedési kilátásokat behatároltnak vélik.
Suppan Gergely ehhez hozzáfűzte: Németország - legfontosabb gazdasági partnerünk - kilátásai jóval biztatnak, sőt gyorsulhat is a német növekedés, de vannak kockázatok is. Ezek között megemlítette az orosz-ukrán válságot, amelyből a németeket elsősorban az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok jövője foglalkoztatja. Az elemző úgy véli, hogy Oroszország a recesszió felé halad, és elképzelhetőek a birodalom ellen érvényesített gazdasági szankciók is. Azonban a német cégek minden bizonnyal megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyekkel továbbra is jelentős befektetéseik és akvízicióik lesznek Oroszországban. Mindez Magyarország számára annyiban érdekes, hogy fenntartható növekedésünk garanciája az lehet - erre utalt Suppan Gergely -, ha meghaladjuk a német bővülési ütemet.
Hazánkban az ipar lehet a húzóerő, mindenekelőtt az autóipar, amely idén nálunk háromszor annyi gépkocsit állít elő, mint tavaly. Kontinensünkön az autóeladások - egy ország kivételével - mindenütt növekedésnek indultak. Mindamellett a Takarékbank elemzőinek jóslata szerint a magyar GDP csak 2015-re éri el a válságot megelőző szintjét. Oszlay András, a Takarékbank osztályvezetője elmondta: nem számíthatunk arra, hogy a hitelminősítők hamarosan módosítanak bóvli besorolásunkon, mert mutatóink erre még nem adnak okot. Ugyanakkor túlzottnak tartotta, hogy a Standard&Poor's két fokozattal a befektetésre ajánlottak alatt tartja hazánkat, negatív kilátással.
