Közleményben emlékeztetnek rá, az Ab döntése értelmében nem dönthet szerződési feltételek alkotmányellenességéről, az egyedi ügyek vizsgálata a rendes bíróságok feladata. Ilyenformán pedig továbbra is a Kúria december közepén hozott jogegységi határozata a mérvadó, mely általánosságban megerősítette a devizahiteles szerződések érvényességét.
A Kúria azt mondta ki, hogy a szerződések pusztán azért nem tisztességtelenek és nem ütköznek jó erkölcsbe, amiért az adósnak kell viselnie az árfolyamkockázatot. Az árfolyamrés tisztességtelenségéről és az egyoldalú szerződésmódosításokról a Kúria akkor nem döntött, jelenleg az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának eredményére vár. Ennek a döntésnek a főtanácsnoki indítványa már ismert: eszerint az árfolyamrés tisztességtelensége nem vizsgálható.
Az Ab hétfőn azt is kimondta: törvényalkotással módosíthatóak a már megkötött devizaalapú hitelszerződések. Ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni. A kormány továbbra is a Kúria döntésére vár a jogszabályalkotással. "Ma nem tudjuk eldönteni a kúriai döntés hiányában, hogy pontosan mire kell kiterjednie az országgyűlés jogalkotási tevékenységének" - mondta tegnap az állami rádiónak Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő. A kormánypárt továbbra is azt tanácsolja az adósoknak, lépjenek be az árfolyamgátba.