India felfüggeszti a kutatást a március 8-án eltűnt malajziai utasszállító után mindaddig, amíg a Kuala Lumpur-i kormány ki nem jelöli az új kutatási területeket. Az indiai haditengerészet és a légierő eddig 250 ezer négyzetkilométernyi területet fésült át, hátha rábukkan a Boeing 777-es roncsaira vagy a fedélzeten utazó 239 emberre, de hiába. Meglehet, hogy a gép örökre eltűnt - az Indiai óceán déli részén, ott ahol eddig még nem keresték.
A kutatás felfüggesztését a malajziai hatóságok kérték Indiától, mert a friss információk nyomán új kutatási területeket kell kijelölniük. A nyomozók szerint ugyanis a kommunikációs rendszerek kikapcsolása ellenére a gép még hét órával a felszállása után is jeleket adott egy műholdnak, amiből arra lehet következtetni, hogy akár a Kaszpi-tenger keleti partjáig, akár az Indiai-óceán déli részéig is eljuthatott.
A Boeing valószínűleg mégis déli irányba tért el az előírt útiránytól, mert ha Közép-Ázsia felé tartott volna, akkor forgalmas légifolyosókon, sok ország fölött kellett volna átrepülnie, így nem maradt volna rejtve a földi irányítás előtt. Az Indiai-óceán déli területe viszont a Föld legeldugottabb részeinek egyike, az óceán mély, és a térségre kevés radar figyel. Ha a gép itt zuhant az óceánba, akkor hónapokig is eltarthat, amíg megtalálják, de az is lehet, hogy soha nem bukkannak a nyomára.
Közben a malajziai hatóságok feltérképezik a személyzet és az utasok társadalmi, gazdasági, politikai hátterét is. Szombaton házkutatást tartottak a repülőgép kapitánya, az 53 éves Zaharie Ahmad Sah otthonában, aki harminc éve volt a nemzeti légitársaság, a Malaysian Airlines munkatársa, és több mint 18 ezer órát töltött a levegőben. A 27 éves másodpilótának, Farq Ab Hamidnak az otthonát is felkeresték, hátha valamilyen nyom megerősítí a gyanút: a gépet nem baleset érte, hanem valaki szándékosan kapcsolta ki a fedélzeten a kommunikációs rendszereket. Mindez azt bizonyítja, hogy továbbra sem zárják ki a terrorcselekmény lehetőségét sem. Igaz, azt sem erősítették meg, hogy a pilótákat gyanúsítanák ezzel.
Hogy a repülőgépet ki és miért térítette el, az nem világos, de olyasvalakinek kellett lennie, akinek vannak repülési tapasztalatai. A New York Times amerikai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kommunikációs csatornák megszakítása után a Boeing több alkalommal is megváltoztatta a repülési magasságát és útirányát. Volt, hogy 13 ezer méter fölé emelkedett, ami tiltott utasszállító gépeknek. Nyomozók vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a Boeing esetleg kalózakció áldozata lett - mondta pénteken egy névtelenségbe burkolózó amerikai tisztségviselő, aki szerint lehetséges, hogy a repülőgép leszállt valahol.
Pető György pilóta, légiközlekedési szakértő lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a géprablás több okból sem valószínű. Azért sem, mert ilyen esetben több lehetőség van vészjelzés leadására. A gép is rendszeresen - automatikusan - küld biztonsági üzeneteket a földi irányításnak, mely jelzés nem kiiktatható. Ugyanakkor pedig képtelenség, hogy több száz utas mobiltelefonjait egyszerre, és végleg kikapcsoltassák, úgy, hogy közülük senki ne értesíthessen valakit a fedélzetről.
Közben az újabb malajziai feltételezéseket megkérdőjelezheti a kínai főváros tudományos és technikai egyetemének kutatócsoportja, amely szeizmológiával és a Föld belső fizikájával foglalkozik, s a gép eltűnésének idején rögzített adatokat elemezve arra jutott: másfél órával azután, hogy az utasszállító eltűnt a polgári radarról, 116 kilométerre északkeletre, a megszokottól eltérő mozgás történt a tengerfenéken. A kutatók szerint lehetséges, hogy a jelenség összefüggésbe hozható a Boeing 777-es tengerbe zuhanásával, mert az érintett övezet nem számít földrengésveszélyes területnek. A csoport Malajziában telepített szeizmográfok adataira alapozta megállapítását.
