Simon Gábor;zárolás;számlák;

- Zárolhatták Simon Gábor számláit

Vélhetően zárolták már az előzetes letartóztatásban lévő Simon Gábor magyar és ausztriai bankszámláit, rajtuk az összesen mintegy 320 millió forintnak megfelelő devizával. Az eddig nyilvánosságra került bécsi 240 milliós és a budapesti 75 millió forint értékű betét sorsáról a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) szóvivője a nyomozás érdekeire tekintettel nem beszélt, Nagy Andrea mindössze annyit mondott: külföldi bankszámla zárolására általában nemzetközi jogsegély keretében van lehetőség.

A volt politikus ügyével több szálon is összekapcsolódó Welsz Tamás szerepéről eközben újabb részletek derültek ki. Az már tudott volt, hogy az Interpol által egy panamai csalás miatt körözött Welsz - aki a Budapest-Bamako rallykat is szervezte - segített Simonnak, akivel régóta kapcsolatban álltak, ismerősök voltak. Welsz szerezte például a volt politikusnak azt a bissau-guineai útlevelet, mellyel a Gabriel Derdak néven Budapesten nyitott bankszámlára idén februárban elhelyezték a 75 millió forintnyi eurót. Az útlevélben Simon lakcímeként az azóta kilőtt és üresen álló bissau-guineai elnöki palota címe szerepelt. Hírek szerint Welsz nemcsak Simont segítette jó pénzért ilyen útlevélhez.

A korábban Welsz érdi házában tartott házkutatás során nemcsak a Simon fényképével ellátott útlevél került elő, hanem több kitöltetlen másik is. Az Index úgy értesült: egy bankos belső ember segítsége is kellett ahhoz, hogy a Simon-útlevéllel számlát nyithassanak Budapesten, mivel másképp nem térhettek el attól az előírástól, hogy a számlanyitásnál jelen kell lennie a tulajdonosnak. A portál szerint Welsz segített Simonnak fedősztorit kreálni a 240 millió forint eredetéhez, de a pénz "gazdájának" szánt uruguayi cég ezzel kapcsolatos hamis papírjait lefoglalták Welsznél, így a sztori "bedőlt".

A botrányban játszott aktív szerepe és az Interpol-körözés ellenére Welsz szabadlábon van - méghozzá vélhetően Magyarországon. A panamai csalás miatt körözött Welszt - mint az Index feltárta - tavaly novemberben egyszer már rövid időre őrizetbe vették a magyar hatóságok, de az ügyészség javaslatára a bíróság úgy döntött, nem adja ki a bissau-guineai tiszteletbeli konzuli címmel is büszkélkedő férfit Panamának, így szabadlábon távozott. Egyes vélekedések szerint cserébe "feldobta" Simont. Érdekes egybeesés, hogy az akkor még aktív politikus ellen ugyanabban a hónapban indult nyomozás, noha akkor még mentelmi jogát fel sem függesztették. Welsz Magyarországon amúgy biztonságban érezheti magát, mert a Simon-üggyel összefüggésben egyelőre nem gyanúsított.

Eközben a Fidesz tegnap is minden fórumot felhasznált, hogy az ügyet a kampányban napirenden tartsa. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Rubovszky György ismét behívta Mesterházy Attilát, hogy adjon számot a Simon-vagyon eredetéről, de az MSZP elnök-frakcióvezetője jelezte: ő is csak annyit tud és azt is Simon nyilatkozatából, hogy a pénznek nincs köze a párthoz. A XVIII. kerületben pedig - ahol Simon egyéniben indult volna a választáson - a Fidesz szintén igyekezett a helyi szocialista politikusokra, továbbá az új ellenzéki jelöltre is "rányomni" az ügyet. Nem hagyta ki a napi "simonozást" a fideszes Gulyás Gergely sem, aki ennek apropóján Bajnainak és Gyurcsánynak ment neki. AzMSZP-s Szanyi Tibor eközben Polt Péter legfőbb ügyésztől vár választ arra, hogy miként szivárogtak ki (leginkább) a Magyar Nemzethez a Simon-ügy folyamatban lévő nyomozásának részletei. (Érdekesség, hogy tavaly ősszel a KNyF a Magyar Nemzet szerkesztőségének szomszédságába költözött).

Nyolc pontban foglalta össze a kormányváltó szövetség azokat a vállalásokat, amelyeket kormányra kerülésük esetén megvalósítanának. A baloldali ellenzék választási ígéreteit a múlt héten Szombathelyen mutatta be Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt. Nettó 100 ezer forintra emelnék a minimálbért, csökkentenék az alapvető élelmiszerek árát, megszüntetnék a várólistákat az egészségügyben és felszámolnák a gyermekéhezést.